Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
tériumok tervét, mert véleménye szerint az a magyar kormány parlamentnek való felelősségét gyengíti. Leszögezi azt is, hogy a külügy, hadügy és pénzügy közössége az önálló államiság feladását jelenti. A cikk utolsó néhány bekezdése külpolitikai kitekintés. Megállapítja, hogy az osztrák-magyar kiegyezés nem más, mint szövetség a birodalom többi nemzetének elnyomására. Kifejti továbbá, hogy az alkotmányos osztrák birodalom képtelenség, előbb-utóbb vissza fog térni az abszolutizmus. Figyelmeztet arra, hogy a kiegyezéssel sorsunkat egy halálra ítélt birodalomhoz kötjük, amelynek pusztulása a magyar nép pusztulását is jelentheti.7 0 A külpolitikai kitekintésen különösen erősen érezhető a kossuthi érvelés hatása. Ez a rész ráadásul stiláris szempontból is elüt a többitől. Hangvétele szenvedélyesebb, és többször feltűnik benne a „dualismus" kifejezés, amely a cikk korábbi részeiben nem fordul elő. Kossuth november 16-án Szilágyinak írt leveléből kiderül, hogy a volt kormányzó egy keveset hozzáírt a cikkhez.7 1 Talán éppen a befejező részhez, bár ez a levélből nem derül ki. Az sem kizárt azonban, hogy a külpolitikai kitekintés sajátosságai az írás keletkezésének előzményeivel magyarázhatóak. Szilágyi ugyanis már októberben elkezdett írni egy feltehetően hasonló témájú cikket, amelyet minden bizonnyal szintén a névtelenül beküldendő röplapok közé szánt. írását elküldte Kossuthnak, aki október 29-én a következőket válaszolta: „Önnek becses czikkét a külpolitikai részre nézve magam fogom kissé átdolgozni, - különben nagyon helyes."7 2 Könnyen elképzelhető, hogy Szilágyi később ezt a cikkét felhasználta a „Közös ügyek hálója" írásakor, és beledolgozta Kossuth mondatait is. November végén, miközben a nyomdában folyt a munka, Szilágyi Pestre utazott. Az egyáltalán nem veszélytelen vállalkozást az indokolta, hogy az ősz folyamán tett erőfeszítések ellenére sem sikerült összeköttetést teremteni a hazaiakkal, és az országgyűlés megnyitásakor, a balpárt fontos pártértekezletet tartott.7 3 A nagyjából 120 tagot számláló baloldal tulajdonképpen ekkoriban szerveződött párttá. November 20-án megalapították a baloldali kört, Ghyczy Kálmánt pedig pártelnökké választották. November 25-i pártértekezletükön támogatásukról biztosították Tisza Kálmán felirati javaslatát, amely azt indítványozta, hogy az alkotmány visszaállítása előtt semmiről ne tárgyaljon az országgyűlés. A balközép ezzel eltávolodott saját korábbi politikájától, hiszen az országgyűlés felfüggesztése előtt még nem zárkózott el a közösügyi munkálatoktól. Könnyen lehet, hogy a balközép vezetők az udvar továbbra is szorult külpolitikai helyzetét látva próbálták a korábbinál radikálisabb lépésekkel népszerűségüket növelni. Közeledésük a szélsőbal álláspontjához azonban csak látszólagos volt. A szélsőbal ugyanis az alkotmány visszaállítása esetén sem fogadta el a közösügyi rendezést. A szélsőbaloldaliak 15-20 fős csoportja külön frakcióüléseket tartott ugyan a Nádor vendéglőben, de a balpárttól szervezetileg 70 Negyvenkilencz 1. (1866. nov.) 71 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1866. nov. 16. „Vettem a „Közügyeket" 's nyomban át is olvastam. Igen jeles munka. Kívánom, hogy mi hamarébb beküldessék. Keveset adtam hozzá. Semmit sem vettem el. [...] Holnap visszaküldöm." - írta Kossuth. 72 OSZK KT. Fond 27/16. Kossuth-Szilágyi, 1866. okt. 29. 73 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1866. nov. 14.; uo. Kossuth-Szilágyi, 1866. nov. 18.
