Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673

ábrázoló antik mozaikpadlót,54 melynek felfedezéséről az 1821-től Nápolyban tartózkodó Goró feltehetően a hazai sajtóból értesült.5 5 Pompeji egykori lakóházait Goró topografikus rendben ismerteti. Megemlí­ti felfedezésük idejét, leírja elrendezésüket, említést tesz felirataikról, díszítése­ikről. Az utolsó fejezetben a nyilvános tereket és a középületeket mutatja be - itt is kitérve az egyes épületekkel foglalkozó korábbi említésekre, meghatározási kí­sérletekre. Az épülettípusokról — templomok, bírósági épületek, színházak — rövid általános ismertetést ad, majd egyenként, részletesen bemutatja a fennma­radt emlékeket. A harmadik fejezet végén a városfalakat és a városkapukat írja le. A könyvben található bőséges jegyzetapparátus tanúsága szerint Goró átfogó ismeretekkel rendelkezett a Pompeji történetével és régészeti leleteivel foglalko­zó ókori és modern irodalom terén. Goró Lajos invenciója, illetve a helyszínen felvett rajzai után készült a „Wanderungen durch Pompeji" illusztrációinak — elsősorban a műszaki rajz­tudást igénylő épület-alaprajzoknak és építészeti részletrajzoknak (oszlopfeje­zetek, ornamentika) — egy része.56 Ehhez hasonló lehetett az a korábban emlí­tett rajz is, melyet Goró Diocletianus spalatói palotájának újonnan feltárt ré­szeiről készített, s melyet Ferenc császár 1818. évi látogatásakor az uralkodó­nak nyújtott át.5 7 Goró könyvét a hazai sajtó a megjelenés előtt és után is az európai művelt­séghez, tudományossághoz való felzárkózás követendő példájaként üdvözölte. 1824-ben a készülő Pompeji-könyv említésével,5 8 1825-ben a megjelent munka is­mertetésével találkozunk. Mörschner és Jasper bécsi könyvkereskedők jelentik, hogy a 22 szép kő- és rézmetszettel, illetve vignette-ekkel díszített, Pompejiről szóló archeológiai, históriai és építészeti leírást bécsi és németországi könyvke­reskedésekben lehet megvásárolni. „Mivel a' Német Literatura tágas mezején" — írják — „még illy tárgyú munka nem jelent meg, 's a' külföldi íróknak ezen tárgyról írt, a' mint tudva vagyon ritka, 's nagy költséggel járó munkájikban a'...kiásásokról 1817-től fogva semmi emlékezet nem tétetik...", remélik, hogy Goró könyve kedvező fogadtatásra talál.59 Néhány hónappal később Fejér György 54 Goró L.: Wanderungen i.m. 66. Bár az illusztrációkat felsoroló listában nem szerepelnek a várhelyi mozaikot ábrázoló képek, a könyvnek az MTA Könyvtárában található példányát a listában felsorolt 20 metszet helyett 22 díszíti. A többi illusztrációtól formában és méretben eltérő, Carl Bschor által készített litográfiák a várhelyi mozaikokat mutatják be. 55 Magyar Kurír. 1823. II. 224.; Tudományos Gyűjtemény 8. (1824:10) 29-40.; Felső Magyaror­szági Minerva 1. (1825) 431-434, 473-474. Önálló kiadványt jelentetett meg 1825-ben a várhelyi le­letről a szász Bedeus József. Freiherr Joseph Bedeus v. Scharberg: Abbildung von zwei alten Mo­saiken, welche im Jahre 1823 zu Várhely, im Hunyader Comitate entdeckt worden. Hermannstadt und Kronstadt 1825. 56 A címlapkép jelzése: „Goro inv.", az V, VI, VII, VIII, IX, XIV, XVI, XIX. és XX. tábláé pe­dig: „Goro del." 57 Magyar Kurir. 1818. XLVII. sz. június 19-én. 399-400. 58 Kedveskedő. 1824. Harmadik kötet. 41-43. 59 Tudományos Gyűjtemény 9. (1825:3) 121-23. Valójában jelentek már meg korábban német nyelvű könyvek Pompejiről, ezek szerzői azonban Gorótól eltérően nem személyes tapasztalatok, ha­nem másodlagos források alapján számoltak be az ásatásokról és a feltárt leletekről. Vö.: Das gleich­sam auflebende Pompeji, oder Versuch einer Geschichte dieser Stadt, worinnen ihr Ursprung, ihre Begebenheiten, ihr ungewöhnlicher Untergang, die wiederholten Nachsuchungen, und die wirklich

Next

/
Thumbnails
Contents