Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
letben88 - és a regényben is Rácz a legvérszomjasabb rabló a kunyhó-jelenetben. Ami végül a nemes szívű főrabló névadását illeti, az 1834. jűlius 1-jei kis ülésben került elő bizonyos Viola Anna örökösödési ügye,8 9 melynek folytatására az 1834. augusztus 11-14-i közgyűlésben (Eötvös jelenlétében) került sor.9 0 A Liliom betyárnév felbukkanása a Fejér megyei perben esetleg Petőfi Liliom Peti című, 1844 szeptemberi versének keletkezéstörténete szempontjából is releváns lehet. A kritikai kiadás jegyzetanyaga szerint Jókai egy 1872-es adalékát nem számítva „fal Liliom Peti név nem ismert a betyárfolklórban". Talán Liliom János figurája is szóba jöhet inspiráló motívumként, hiszen a versben nincs kifejezett utalás arra, hogy a feltételezett valóságos mintát az alföldi betyárvilágban kell keresni. Mindenesetre Liliom Petihez és a versben említett elődjéhez, Angyal Bandihoz hasonlóan9 1 lovat és marhát Liliom János is lopott eleget. Mozgalmas, sokféle tevékenységgel teli időszak volt Eötvös József életében az aljegyzőség hivatalosan bő, ténylegesen szűk másfél esztendeje. Utazott, írt, szemlélődött, nevelődött. Figyelt és gyűjtötte az élményeket húszéves fejjel, hogy azután művekben kamatoztassa őket. Ami életének a pozsonyi diétán 1832 december végétől március végéig, továbbá 1833 június végétől július végéig két részletben eltöltött négy hónapját illeti, Eötvös maga később nem emlegette absentium ablegatus^ múltját, és például Jókaival ellentétben nem sejtette azt sem, hogy köze lett volna (s nem sejtette, hogy a kutatók tollán mégis köze lesz92 ) az országgyűlési ifjúsághoz. Az 1833 és 1835 közötti időszakából aljegyzőségét és irodalmi működését vállalta a leginkább. Az eddig nem vizsgált forrásadatok fényében a kérdéses évek fejlődéstörténetének árnyaltabb képe rajzolódott ki. Egyfelől Eötvös idejét és figyelmét távolról sem az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés eseményei kötötték le a tárgyalt időszakban, hanem sokkal inkább a Fejér megyei ügyek. Jóllehet kezdő hivatalnokként érdemi feladatot nem kapott Székesfehérváron, kezdő íróként a szemét és a fülét nyitva tartotta, és olyan tapasztalatokat szerzett, amelyet A falu jegyzőjében alakított irodalommá. Az aljegyzőség évei annál inspirálóbbak lehettek számára, mert megadatott neki, hogy az országos reformpolitika és a megyei kormánypártiság kulisszái mögé egyaránt beleláthasson. Későbbi doktrinér, liberális publicisztikájára tekintve látnunk kell, hogy a börtönjavítást szorgalmazó tanulmányok papírrágásának hátterében ott van a „porvári" (azaz: fehérvári) megyeháza alatti börtön siralmas állapotáról szerzett személyes tapasztalat, s A falu jegyzője Taksony vármegyéjének politikai koordinátáit, a szerző tájékoztatása ellenére, immár nem „tiszai alföldünk" térképén kell keresnünk, hanem a dunántúli Fejérben. 88 FML Tsz. Jk. 1834: 383. sz. 138. 89 FML Kgy. Jk. 1834: 1311. sz. 320. 90 FML Kar. Jk. 1834: 1608. sz. 411. 91 Petőfi Sándor összes költeményei (1844. szeptember - 1845. július). Kritikai kiad. S. a. r. Kiss József, Kerényi Ferenc, Martinkó András, Ratzky Rita, Szabó G. Zoltán. Szerk. Kerényi Ferenc. (Petőfi Sándor összes művei. Szerk. Kerényi Ferenc. 3. köt.), Bp. 1997. 226., 227. 92 Csorba Sándor: Az ifjú értelmiség i. m. 114.; Voinovich G.: B. Eötvös Józsefi, m. 13-14.
