Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629

agráriusok között egy sor más ügy kapcsán is: pl. a Bethlen-féle telepítési koncepciók vagy a mezőgazdasági érdekképviseletek reformja körül is. Mindkét téma már 1892-93-ban mélyen megosztja a földbirtokos arisztokráciát, de szakításra, látványos konfliktusokra csak 1894-ben kerül sor. A szakítások egyidejűséget ebben az elgondolásban a mélyebben fekvő közös ok, az egyházpolitikai harc indokolhatta. De az ilyen általános okokkal szemben preferálandók a sajátosabb, különösebb okokra épülő magyarázatok. Károlyi és munkatársai hitelszövetkezeti mozgalma egy valós és fájó problémára adott reális és működőképes válasz volt, melynek sikere partnereket és átjárásokat teremtett az agrárius-merkantil, liberáliskonzervatív ellentét túlsó oldalán is. A sikeres kibontakozást követő konfliktusra tudunk, legalábbis nyomokban, az egyházpolitikától független, sajátos, csak ehhez a problémakörhöz kötődő választ is adni. Ez pedig éppen az az ellentét, amely egyrészt a banki profitigények és terjeszkedési ambíciók, másrészt a szövetkezeti autonómia és a szövetkezéshez, mint a gazdasági tevékenységen túlmutató társadalmi szerveződési formához kötődő konzervatív remények vagy illúziók között feszült. Ugyanezt mondhatjuk gr. Bethlen András agrárminiszter kezdeményezéseiről, melyek szintén létfontosságú és komplex problémákat próbáltak úgy rendezni, hogy annak nem kellett volna feltétlenül kiváltania az agráriusok haragját. Bethlennek a birtok-, ill. üzemszerkezet problémájára javasolt telepítési programja, ill. farm-rendszere, továbbá a mezőgazdasági érdekképviseletek reformja éppúgy kimutathatóan beleütközött a konkrét területekhez kapcsolódó akadályokba, mint ahogy szövetkezeteinknél is láttuk az erre utaló jeleket. A konkrét területek komplex és nehezen végigtárgyalható intézményes építkezési, átalakítási folyamatai nem könnyen vihetők végig az elkeseredett politikai küzdelmek időszakában, amikor megcsappan a közéletben a bizalom normális szintje. Fegyverek között nemcsak a múzsák hallgatnak, de a szövetkezeti hálózat, a farmrendszer, az országos agrárszakigazgatás sem épül, fejlődik, vagy ha mégis, akkor nem a résztvevők egyező akaratából, hanem a kormány döntéséből állami erőszakkal az életre erőszakolt, többé-kevésbé működő formák között. THE FOUNDING OF THE CREDIT-COOPERATIVE MOVEMENT 1886-1894 by András Vári (Summary) The article gives an overview of the problems of capital supply of agriculture and specifically, of the problems facing smallholders. One of the realistic, though not easy solutions to this complex problem was the establishment of credit cooperative networks that could, beyond dealing with the periodic liquidity shortages, channel capital towards agriculture in the period of the depressed grain prices. This, however, was not decided on the bases of economic considerations alone. Economic institutions can carry symbolic meanings. Liquidity shortages and exorbitant interest rates gave support to arguments about the predatory nature of capitalism, about usury and the exploitation of agriculture and the rural population by „mobile" capital. Cooperatives, on the other hand, were seen as living proof to the practicability of a society and economy based on solidarity instead of individual competition. The actual launching of the credit coop movement in Hungary was the work of Catholic aristocrats, above all Sándor Károlyi, of Pest county gentry and of intellectuals with different confessional and cultural backgrounds. The group behind the drive to establish coops made a conscious effort to stay away from party affiliation or ideological indoctrination, Specifically, it did not employ in any form Anti-Semitic arguments. On the other hand, there was an essential consonance between form and