Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
A Pestmegyei Hitelszövetkezet éppen a gyors növekedés következtében hitelszűkében volt. Az indulásnál a Magyar Altalános Biztosító Társaság, majd 1889-től a Biztosítón kívül a Magyar Országos Központi Takarékpénztár is biztosított visszleszámítolási hitelt a megyei szövetkezeti központnak. Ez lehetett volna elégséges is, de a kamatláb mozgása meghiúsította a terveket. Előbb 1888 telén ment fel a bankkamatláb 4.5%-ra, aztán 1889 január végén lement arra a szintre, amit a hitelszövetkezet indításakor alapul vettek, 4%-ra.13 4 Ám novemberben 4-ről újra 5%-ra nőtt a bankkamatláb, a MOKTÁR pedig csak a hó közepén nyitott viszonylag csekélyebb, majd 1890. január végén jelentősebb, 600 000 koronás visszleszámítolási hitelt a szövetkezetnek. Mindez nyilvánvalóvá tehette a szövetkezeti likviditás bizonytalanságát. A Pestvármegyei Hitelszövetkezet igazgatósága maga is kiemeli 1892. áprilisi jelentésében, hogy a szövetkezetek 'országosításába' csak úgy kezdhetett bele, hogy a pótlólagos források megszerezhetőségéről és kormány jóindulatáról előbb megbizonyosodott.13 5 Azt, hogy az országosítás a megfelelő tőke kérdése is, nemkülönben, hogy ez a tőke nekik nincs a kezükben, továbbá, hogy a kormány, ha akarja, erre a feladatra akár egy vadonatúj intézetet is létrehozhat, vagy átalakíthat egy meglevőt, teljes nyíltsággal megfogalmazták az agráriusok szövetkezeti szakemberei is.13 6 A szövetkezeti törvény fogantatásának ilyen, a banki ambíciókra kihegyezett értelmezését erősíti, hogy az 1894. nov. 20-i minisztertanácsi ülésen Wekerle pénzügyminiszter a „Magyar Földmívelés- és Közlekedésügyi Járadékbank" ügyében hosszabb ideje folytatott tárgyalásokról referált és a minisztertanács döntését kérte az előterjesztett javaslattal kapcsolatban.13 7 A leendő bank létrehozására a bécsi Union Bank a partnereivel együtt (Societé Generale, Paribas - Banque de Paris et des Pays-Bas) alapított Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal karöltve tett ajánlatot.138 134 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 112. 130 S.A.: A Pest vármegyei hitelszövetkezet közgyűlése . Szövetkezés III. évf. 1893. 5. sz. máj. 15, 67-69. Az igazgatóság 1892. ápr. 10-i jelentése a közgyűlésnek. Az utalás egyrészt a Wekerle által kilátásba helyezett törvényre vonatkozik, másrészt arra, hogy „ugyancsak ő excellentiája érdeklődése és pártfogása folytán új összeköttetéseket szerezve, a szükséges hitelforrások részünkre megnyíltak..." 136 P[ólya] Jfakab]: Szövetkezeti bank. Szövetkezés III. évf. 1892. 8. sz. aug. 15. 121-126. Pólya három variációt mérlegel: egyrészt, hogy a kormány átalakíthatja a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét, másrészt, hogy létrehozhat egy „országos központi intézetet a semmiből", harmadrészt, hogy kistafírozhatja a Pestmegyei Hitelszövetkezetet. 13/ Lakos János (összeáll.): A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. jan. 13. Budapest 1999, 2. köt., 1894. nov. 20. 14. pont, 1066-1071. Az agrárbank-terv parlamenti szövegben legkorábban az országgyűlés közgazdasági bizottságának a telepítési törvényt véleményező jelentésében szerepelt. A közgazdasági bizottság „állami felügyelet és befolyás alatt álló intézet (járadékbank)" alapítását látta célszerűnek.Mivel a törvényt 1894. jan. 16-án vitatták meg, ez még 1893-ban fogalmazódhatott. Idézi: Gr. Széchényi Imre: Előadói javaslat a telepítésről. In: Az 1895. évi országos gazdakongresszus tárgyalásai, V köt. Telepítés- és kivándorlás- munkás- és cselédügyi szakosztály, Budapest 1895, 119. 138 A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank tőkeemeléseire ld. Tomka: i.m. p. 37. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. anyagaiból (MOL Z65) 1909 előttről csak az üzleti jelentések maradtak fenn, de ezek nem adnak új információt az Agrárbankról.
