Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
záson mégiscsak megígért egy 300 000 forintos kölcsönt az indítandó országosítási akcióra.9 1 Ezt állítólag meg is kapta a kedvezményezett.9 2 Gróf Bethlen András viszont, aki 1890-ben kapta meg a földművelésügyi miniszteri tárcát, szimpatizált az országosítási tervvel. Állítólag az ő egyenes fölhívására tett a hitelszövetkezeti vezérkar tanulmányutat a magyar vidéken, éspedig 1891. okt. 21-25. között Erdélyben, Maros-Torda vármegyében. Valóban, itt Erdélyben indult meg az „országosítási akció", vagyis az új szövetkezetek alapítása, legnagyobb súllyal éppen Maros-Torda megyében. A kérdést, hogy miért éppen itt, nem tudom megválaszolni.9 3 Bethlen a szomszéd Kolozs megyében, rokonsága Maros-Tordában volt birtokos. Minisztériuma fizette az erdélyrészi szövetkezetekhez kiküldendő ellenőrző hivatalnok fizetését.9 4 De az 1895-ig megalakult új szövetkezetek közül végül is egy se az ő birtokain támadt, és a helyi ágensek sem tűnnek az ő embereinek.9 5 Ezek az első maros-tordai szövetkezeti alakulások községei részben gr. Teleki József, részben gr. Teleki Géza birtokai voltak, részben pedig szintén Bethlen-birtokok, csak egy másik Bethlené, gróf Bethlen Istváné. A leendő államférfi ekkor még csak 17 éves volt és a bécsi Tereziánumban tanult.9 6 Az persze nem zárható ki, hogy Bethlen András ajánlotta gyámság alatt álló fiatal rokonának rossz karban lévő birtokait, mint alkalmas kísérleti területeket. Másrészt az országosítás kapcsán Károlyi fennmaradt leveleiből látható, hogy szabályosan gyűjtötte az információkat, „tippeket", a lehetséges helyi szövetkezeti vezetőkről, így ajánlatokat kért felesége erdélyi rokonaitól, a Bánffyaktól és a Kornisoktól is, de a miniszter, Bethlen András is részt vett a kádervadászatban.9 7 Saját emberei is utánpótlás után néztek, így állítólag György Endre javasolta Szabolcska Mihályt, a görgényi református lelkészt, és ez utóbbi ajánlotta aztán az erdélyi vezető szervezőt, Gidófalvy szászrégeni jegyzőt.9 8 Más adatok szerint éppen fordítva történt.9 9 91 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 98. 92 Uo. Csepregi Horváth úgy véli, hogy ez a kölcsön a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank Rt.-tól származott. 93 A később nagy szerepet játszó nemzetiségi szempontok ekkor még a nyilvános szövegekben nem jelenek meg. 94 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 99. 95 Bethlen kétezer holdat bírt Szolnok-Dobokában, de ebből csak kb. ötszáz volt szántó. Vö. Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi gazdacímtár, Budapest. 1911. Az általa birtokolt falvak egyikében sem alakult 1895 előtt, az első hullámban szövetkezet. 96 Kapcsolatot, találkozást tételez fel Romsics Ignác: Bethlen István: Politikai életrajz. Budapest 1991, 16. De nem biztos, hogy Károlyi Sándor és Bethlen találkoztak 1891-ben. Horváth szerint Károlyi Maros-Torda megyében 1891. október 21. és 25. között tartózkodott, amikor a Theresianumban még nem volt karácsonyi szünet. Horváth forrása a Pestmegyei Hitelszövetkezet 1891. dec. 2-i vezetőségi ülésének jegyzőkönyve. Romsics adatának forrása Barabás: i. m. 133-134, aki szerint a mezősámsondi hitelszövetkezet 1891. dec. 20-án Károlyi Sándor jelenlétében alakult meg. Alig hihető, hogy Károlyi és munkatársai egy hónappal tájékozódó látogatásuk után egyetlen szövetkezet megalakítására újra lementek volna Erdélybe. 97 Ld. MOL P 389. d. Gr. Bánffy György levele Károlyi Sándorhoz 1894. aug. 24-én jelenti, hogy kiket gondol „jó hitelű ember"-nek, illetve „megbízható egyén"-nek lenni. Ld. uo. gróf Bethlen András Kaltenleutgeben-ből, 1894. június vagy július 26-án Károlyi Sándornak írt levelét. 98 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 99. Szabolcska Mihály a költő Szabolcskával azonos. 99 V ö.: Barabás: i.m. 133-135.
