Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629

egyesület mozgalmat indítson a megyei gazdák hitelviszonyainak javítása érde­kében"5 4 Károlyi két héttel az első küldöttség látogatása után, február 25-én fölkért egy megyei középbirtokost, Dr. Hajós Józsefet, hogy segítsen neki fölállítani egy megyei hitelszövetkezeti központot. A szövetkezetszervezés kezdőpontjául a „megyei hitelszövetkezet"-et venni új elgondolás volt, addig mindig országos szervezetet terveztek. Az igazgató, Hajós dr. az új egyesület elődszervezete, a megyei állatte­nyésztést előmozdító egyesület titkáraként működött. Hajós családja kb. 2000 holdat birtokolt a megyében. Édesatyja a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1856-76-ig igazgatója, utána 1883-ig az igazgatóság elnöke volt, amikor is az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság vezetését vette át.5 5 O maga a felké­rés idején harminc éves, református, jogot tanult, egy genfi bankban volt gya­kornok, utána a megyei közigazgatásban dolgozott szolgabíróként, majd a Kis­birtokosok Országos Földhitelintézete igazgatóságának volt tagja.5 6 Károlyit erőfeszítéseiben támogatta a megye alispánja, Földváry Mihály is, középbirtokos famíliából, lutheránus vallású.5 7 Károlyi első kérdése: vajon honnét tudnának tőkét szerezni? Károlyi, Földváry és az ifjabb Hajós erről a biztosítóigazgató idősebb Hajóssal tanácskoztak. Tulajdonképpen ekkor, tehát 1886. március 10-én indult el a hitelszövetkezeti mozgalom. Id. Hajós e megbe­szélésen úgy gondolta, hogy a megye aláírhatná az alapítótőke egynegyedét, egy másik negyedrészt a vármegyei bizottsági tagok jegyezhetnének, a többit pedig magának Károlyinak kellene biztosítania, a 200 000 forintra tervezett alaptő­kéből mintegy 100 000 forintot. Ebben az esetben id. Hajós szerint az igazgatá­sa alatt álló biztosító társaság 200 000 forintos visszleszámítolási hitelt tudna biztosítani az új szövetkezetnek.58 Károlyi azonban túl magasnak találta az említett árat - eddig ilyen pénz­intézetet még nem alapítottak Magyarországon, a pénzt köznapi felfogás sze­rint az ablakon kidobottnak lehetett volna tekinteni. így aztán az első tervezet­ben az alaptőkét 100 000 forintban határozták meg, ebből Károlyi Sándor vál­lalt 5 000 forintot, 40 000 forintot a megyétől próbáltak kérni. A megye részéről ez igen jelentős befektetést jelentett, különösen egy ilyen kipróbálatlan intéz­ményben. Igaz, az új hitelszövetkezet illett a Pest megyei hagyományokhoz, az ország első takarékpénztára, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár is a vármegye égisze alatt indult 1839-ben, de a megye közvetlen befektetést vagy kötelezett­séget akkor nem vállalt.5 9 A tervezetet 1886. április 12-én terjesztették a megyei közgyűlés elé. A közgyűlés azt elfogadta, felhívta a megyei közönséget alapítványi üzletrészek 54 Csepregi Horváth János: Gr. Károlyi Sándor és vezérkara, Budapest 16. 55 Dalmady Ödön: A dömsödi Hajós-család. Budapest 1900, 72-75. 56 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 16-17. Vö.: Dalmadi i. m. 91. 57 Ld. nekrológját: Földváry Mihály 1824-1895. In: Szövetkezés, 1895. febr. 15, VI. évf. II. sz, 50-52. 58 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 17. 59 Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monográphiája, 1-3, Pest 1876-79, I. A me­gye múltja, Pest 1876, 215.

Next

/
Thumbnails
Contents