Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
E névsor is éppoly széles politikai skálát mutat, mint az OMGE fentebb ismertetett szövetkezeti szakosztálya, vagy a Gazdakör vezetősége. Figyelemre méltó Dr. Schmidt József személye, aki Wekerle Sándor gimnáziumi osztálytársa, barátja, 1888-tól minisztériumi munkatársa volt.46 A Gazdakör a vita nyomán emlékiratban fogadott el egy részletes javaslatot, felkérte Dessewffyt, hogy terjessze azt be az OMGE-hez, amely azt megvitatva és elfogadva a kormányhoz továbbította.4 7 Ebben a Gazdakör a hitelkérdés kívánatos megoldásának a kisbirtokosok személyi hitelét biztosító országos hitelszövetkezeti hálózat fölépítését vélte. De ennek megvalósításához nem volt ereje. 3. A Károlyi-féle hitelszövetkezetek megalapítása, sikerei, 'országosítása' 3.1. Az előzmények Károlyi Sándor hitelszövetkezetet már a Gazdakör 1884-es tervezete előtt, 1883 januárjában is említett az uzsoratörvény vitájában tartott fölszólalásában.4 8 Elképzeléseit gróf Széchényi Pál földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez írott leveléből ismerhetjük meg. Ebben Károlyi a miniszter kérdéseire válaszolva vázolta, hogy hogyan lehetne szerinte Magyarországon hitelszövetkezeteket szervezni.4 9 Károlyi már itt is világosan látta, hogy a mezőgazdaság kulcskérdése az, hogy hogyan és honnan lehetne jelentős külső tőkeforrásokat bevonni a termelésbe. De a bankok helyett az ekkor még csak tervezésben lévő postatakarékpénztárra gondolt. A hitelközvetítést több lépcsőben képzelte el, a kisbirtokosok földhitelintézete lenne az országos központ, legalul állnának az egyes hitelszövetkezetek. A középső lépcsőket pedig az olasz mintára elképzelt municipiális takarékpénztárak jelentették. A tervezet jegyei a felső- és középszintű központok államilag kinevezett vezetőivel és a működési feltételeknek, maguknak a kamatlábaknak még közvetlenül a kormány hatáskörében való megállapításával arra mutatnak, hogy ekkor Károlyi még nemigen bízott a tulajdonképpeni szövetkezeti önszerveződésben. Károlyi ennek ellenére, vagy talán éppen ezért az egész elképzelt gazdasági működésrendet úgy címkézi, hogy az „szövetkezés, vagy helyesebben szervezése a concurrencianak az állam által". Vagyis a „szövetkezés" itt a szabadverseny alternatívájátjelentő fogalom, a lényeget a szabadverseny megzabolázása képezi. A tervezetre Széchényi azt írta vissza, hogy még további tisztázás szükséges, melyet „néhány hozzáértő ember" tanácskozása hozhatna, akiket Károlyi-46 Lakatos Dénes: A Székesfehérvári Cisztercirendi Katholikus Főgimnázium száz éves története, Székesfehérvár 1914, 155. 41 OMGE (kiad.): A Gazdakör hitelügyi bizottságának emlékirata a kisbirtokosok hitelviszonyai tárgyában. Budapest, 1894. [A hitelügyi bizottság elnöke gr. Dessewfíy Aurél, jegyzője Schmidt Józsefi. 48 KN 1881-84, VIII. köt. 1883. jan 24, 206-208. Károlyi itt a vidéki hitel drágaságát hangsúlyozta. Azt azonban nem találta tanácsosnak, hogy a takarékpénztáraknál törvénnyel szabályozzák a kamatot. A takarékpénztárak elégtelen biztosítéki alapokkal rövid távú forrásaikat hosszabb távra kihelyezve, igen gyenge lábakon álltak. Károlyi szerint csak egy jelentős szanálás után lehetne követelményeket támasztani velük szemben. 49 MOL P 389 Gr. Károlyi Sándor levele gr. Széchényi Pálhoz Budapest 1883. márc. 7.