Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
A többször sürgetett62 megyei tömlöc ügye az 1834. április 7-11-i közgyűlés elé került: „Minekutána az egybe gyültt Karok és Rendek figyelmét már több idő ólta méltán magára vonta, azon fontos környülállás, melly szerent a' Megyebeli Rabok száma napról napra szaporodván a' mostani kevés számú Tömlötzökben nem lévén más mód, külömböző nemű vétkességüek feles számmal rakásra szoríttatnak, ez által nem hogy a' fenyítték czélt érne, söt mivel a' gonosszabb a' kisebb bűnöst oktatásaival támogatja, többnyire a' javulás helyett az ártatlanabb is, mint gyakorlott 's fortélyos gonosztévő úgy kerül ki a' fogházból".6 3 E közgyűlés egyben intézkedik a tömlöcökben szolgálatot teljesítő hajdúk számának szaporításáról valamint arról is, hogy a református rabok számára lelkipásztor biztosíttassák.6 4 A tömlöc költségeit adakozás útján próbálták meg előteremteni - kevés sikerrel.6 5 Az 1834. augusztus 11-14-i közgyűlés (melyre Eötvös hosszabb külföldi távollét után érkezett vissza) ezen túlmenően is foglalkozott a kérdéssel: „Ugyan ezen alkalmatossággal Bajzáth György 2ik Alispány Úr a' JK. 540. szra jelentette, hogy a' Vármegye ház alatti tömlötzök folyosojait megtekintetvén, úgy találtatott, hogy azon két folyosót egyesíteni, /: mivel félő, hogy a' nagy házra nézve, káros be folyással lenne / nem lehet; továbbá az alsó tömlötzök nagyok lévén, ezeknek kissebbekre leendő elosztása vétetett fontolóra, de itt is a' tapasztaltatott, hogy ez által legfellyebb 7.-8. tömlötz szaporodna, azomban az új Kőfalak vastagsága által, a' hely nevezetessen kissebbedne, ezen a' módon tehát a' javítás eszközölhető nem lévén, bé mutatott jelentő 2ik Alispány Úr két terveket /: planum :/ az egyik a' Vármegye ház Udvarán lenne egy torony 68. új tömlötzökre, — a' másik pedig a' mostani Vármegye ház északi részén építtetne 76. tömlötzökre ; — az első terv 7895. frt 34. Xr az útolsó pedig 15,682. frt 27. xba kerülne ezüst pénzbe."66 A megyei rabok lajstromát is ekkor mutatták be.6 7 A tanácskozások nem vezettek semmire. A tömlöcjavító küldöttség Eötvös hivatali ideje alatt sem az 1834. december 15-17-i, sem az 1835. március 30 -április 2-i közgyűlés idejére nem tudott dönteni az ügyben.6 8 Nemcsak a börtön-epizód tanúskodik azonban Eötvös Fejér megyei élményeiről A falu jegyzőjében, hanem maga a bűnügyi cselekmény is. Viola egész históriáját valószínűleg Liliom János dunántúli gonosztevő esete ihlette, jóllehet a társadalombírálat mozzanatát természetesen Eötvös adta hozzá a krimi-történethez. Az 1833. november 30-i kisgyűlésben került napirendre Liliom János gonosztevő ügye: „Somogy Várgye f. e. Nov 18-ról 2561 sz. a. tudósítja a' Megyét, hogy Liliom János gonosz tévőtől el vett s a' pénz tárába le tett pénznek ezen Megye Tárába leendő által adását meg rendelte olly bizodalommal, hogy ezen Megye az O megyéjében lévő károsodottakat is az igazság szerént ki fogja elégitni."69 A következő napirendi pont is ezzel foglalkozik: „Szinte Somogy Vár-62 Pl. a 1833. dec. 16-19-i közgyűlésben. FML Kgy. Jk. 1833: 3147. sz. 775-776. 63 FML Kgy. Jk. 1834. 78-79. 64 FML Kgy. Jk. 1834: 540. sz. 135. 65 FML Kgy. Jk. 1834: 1363. sz. 336. 66 FML Kgy. Jk. 1834: 1364. sz. 336-337. 67 A következő közgyűlési jegyzőkönyvi számokhoz nincs irat: 1834: 326. sz. és 1834: 1363-1364. sz. (a megyei börtönügy); 1834: 1632. sz. a megyei rabok lajstroma. 68 FML Kgy. Jk. 1834: 2392. sz. 580. és 1835: 381. sz. 92. 69 FML Kgy. Jk. 1833: 3106. sz. 762.
