Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Raáb Renáta: Az 1848-49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében III/893
széd magyar testvérei felé nyomulni, - ki tudja, a frankfurti conferentia nem hagyott-e számunkra is már egy tiszta lapot, uj szövetségi chartájában, mint Posen nagyherczegséggel tevé."63 A Kossuth Hírlapja december 19-i számban is egy vezércikkíró felhívja a figyelmet arra, hogy nem kell alábecsülni a schleswigi kérdést: „A dán és schleswig-holsteini ügy a világ figyelme elől egészen kikerültnek lenni látszott, de, a dolgot közelebbről vizsgálván, ez hihetőleg a leghatalmasabb nemzetek közti meghasonlást idézendi elő"6 4 A cikkíró szerint Oroszország és Anglia között meghasonlás jön létre a schleswigi ügyben, ami alapvetően téves következtetés volt. A német újságokból átvett csataleírások során természetesen a dánok barbárságáról győződhet meg a magyar újságolvasó.6 5 De éppúgy éri kritika magyar részről a németeket is, hiszen átlátja a Pesti Hírlap cikkírója is, hogy „a tengeri uraság főszerepet játszik a schleswig-holsteini kérdésben"6 6 A malmöi fegyverszünet következtében kirobbant frankfurti kormányválság inkább irritálja a Kossuth Hírlapját, hiszen e miatt maradt el a magyar interpelláció: „Mint mondják Dahlmann — ki a baloldal győzelmének hőse — fog megbízatni uj minisztérium alakításával. Magyarhon nem fog veszteni, ha Dahlmann lép a kormány élére, ámbár annyiból nem örvendetes a minisztérium bukása, hogy a Magyarország iránt történt interpellatio halasztást fog szenvedni. Különben általános rokonszenvére Németországnak számolhatunk, kormányunk nem is tehetett volna szerencsésebb választást, mint midőn Szalay Lászlót küldötte Frankfurtba."67 Nem így látják a radikális demokraták. „Frankfurtban még a bal oldal vezérei is a Magyar - és Erdélyhoni németségnek a német szövetség általi védelmezéséről beszél... A Frankfurti nemzetgyűlés pedig azt gondolja rá, hadd foglalja el Ausztria Magyarhont, annál tovább terjed a német birodalom határa! Van okunk mért keresni szövetségüket!!!"68 Összegezve elmondhatjuk, hogy a dán-német háború nem épült be a magyar köztudatba. Mindkét ország politikusai számára inkább csak egy zavaró tényező volt a másik mozgalma. A dán politikusok azért nem szívlelték a magyar háborút, mert Ausztria figyelmét vonta el Dániáról, a magyar politikusok pedig azért nem örültek túlságosan a dán háborúnak, mert Frankfurtban a magyar kérdés a schleswigi ügy miatt szenvedett csorbát. Osztrák illetve magyar oldalon harcoló dán tisztek Leginkább a földrajzi távolsággal magyarázható az, hogy a koppenhágai anyagban mindössze egy olyan dán tisztnek van nyoma, aki magyar oldalon harcolt a szabadságharcban.6 9 August Thomstorff az aradi várból kéri 1849 no-63 Budapesti Hiradó 1848. május 3. Köszönöm Dobszay Tamásnak, hogy felhívta figyelmemet a Budapesti Híradóra 64 Kossuth Hírlapja 1848. december 19. 65 Közlöny 1848. június 21.,1848. július 2. 66 Pesti Hírlap 1848. április 20. r'7 Kossuth Hírlapja 1848. szeptember 15. 68 Március Tizenötödike 1848. október 30. 69 Bár August von Thomstorff Bona Gábor a szabadságharc tábornokairól és törzstisztjeiről szóló könyvében Mecklenburg-Schwerinből származó német tisztként szerepel, a bécsi dán követ levelezése alapján minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy Thomstorff dán királyi alattvaló volt.
