Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Raáb Renáta: Az 1848-49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében III/893
ben a márciusi napok óta a szabad sajtó Ausztriával szembeni gyűlölködése megszűnt és a „márciusi napok óta bekövetkezett események bőségesen bizonyítják, hogy Ausztria és Dánia soha nem állhat egymással szemben ellenségesen, hanem a jól felfogott érdekazonosság miatt egymásnak kezet kell nyújtaniuk."^ A dán kérdés az 1848-as magyar sajtóban A dánok magyar tisztekkel kapcsolatos félelmével és a koppenhágai kormánykörökben elterjedt hírekkel ellentétben a magyar 1848/49-es sajtóban nincs nyoma annak, hogy a magyaroknak a frankfurti szövetség miatt valamiféle speciális ellenérzése lett volna a dánokkal szemben, vagy okuk lett volna háborút folytatni ellenük. Bár a dán háború említésekor megjelenik a magyarok szokásos ruszofóbiája6 1 — akárcsak a dánoknál a germanofóbia, — de tekintettel arra, hogy Anglia és Franciaország is a dánok mellett foglalt állást, az oroszok dániai politikája még nem vonhatna maga után egy egységes vehemens dánellenes magyar állásfoglalást. Nincs is ilyennek nyoma. Az is igaz, hogy bár a dán háborúról számos adat, főként francia, angol, német lapból átvett közlés került be a magyar sajtóba, szemben a dánnal, a magyar külpolitikai gondolkodásba nem épült be olyan mélységében a dán kérdés, mint fordítva. A magyar sajtóban nem találni olyan elemző cikkeket, összehasonlításokat, vitákat, hozzászólásokat, szerkesztőséghez beadott leveleket, mint amilyenek szép számban előfordulnak a dán újságokban. Ennek oka lehet az is, hogy nem kívánták provokálni a német szövetségest egy esetlegesen németekre nézve kedvezőtlen véleménnyel, de mivel az átvett cikkek érzékeltették velük, hogy Anglia, Franciaország is a dánok oldalán áll, jobbnak tartották a teljes semlegességet. Erdődy Gábor hívja fel a figyelmet arra, hogy a magyar kormánynak voltak fenntartásai a német-magyar szövetséggel kapcsolatban, ugyanis Batthyányék nem értettek egyet a poseni, itáliai, al-dunai német terjeszkedési igényekkel, mindazonáltal tapintattal kezelte a németeket érintő kényesebb ügyeket.6 2 A schleswigi ügy maximálisan ezek közé tartozott. Még leginkább a konzervatív Budapesti Híradó próbálja összefüggésbe hozni a dán kérdést a magyarral és ez a lap érzékeli a veszélyt, ami a németek schleswigi politikájából következhet. „A német sógorok, kiknek szaporasága világszerte ismeretes, — kiknek rajai túl a tengeren, Philadelphiában, a bennszülöttekkel már megmérkőznek, Európában, sem Franczia, sem Oroszország felé nem terjedhetnek, mert itt is, ott is, ha nem nagyobb, bizonyosan hatásukhoz hasonló ellenhatásra találnak, — hanem, hihetőleg a maroknyi dánokat fogják eloszlatni, és részint szám szerinti túlnyomóságuk, részint a nálunk is kedvelt irodalmi felsőbbségüknél fogva, anyagi és szellemi erővel, szom-60 Lederer Schwarzenbergnek Kopenhagen Nr. 90 1849. november 24 HHStA Wien Ministerium des Aeußern PA. XXIV Dänemark Berichte, Weisungen, Varia 1849 12 61 „De az angol- (s e csak megy) - és az orosz - (e már aggasztó) - bele akarnak elegyedni a vitába Reméljük csak a béke-föltételek szelidítése végett" Budapesti Híradó 1848. május 12 u~ Erdődy Gábor: A forradalmi magyar kormányzat és sajtóorgánumai a németországi változásokról 1848-ban. Századok, 111. 1977. 3. szám. 476, Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. (Értekezések a történelmi tudományok köréből 108.) Akadémiai Kiadó, Bp. 1988.
