Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Raáb Renáta: Az 1848-49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében III/893
arra, hogy a párhuzamosan zajló magyar háború gyengíti Dánia nemzetközi pozícióit. Vrints szerint a dán király azért nem fogja tudni Schleswiget ígérete ellenére elfoglalni, mert „súlyosabb veszélyek elhárítása miatt május végétől Oroszországtól nem várható tengeri segítség". Ennek hatására Vrints szerint kezdik a dánok végre felismerni, hogy mennyivel jobb volt a helyzet a fegyverszünet felmondása előtt.3 5 A német csapatok jütlandi határon való átkelése alkalmával a dán miniszterelnök és külügyminiszter A.W. Moltke beszélt Vrints-cel, és elpanaszolta, hogy a tavalyi segítséghez képest ebben az évben Svédország sem küld katonát. Az igazi csalódást azonban az orosz segítség elmaradása okozta. „Azt hitték Oroszország majd erőteljesebb támogatást biztosít, de ebben a tekintetben is be kellett látni a kormánynak, hogy nem számoltak eléggé a viszonyok megváltozásával és reményeik az események hatalmán meghiúsultak. Ebben az értelemben nyilatkozott az orosz nagykövet is."3 6 A dánok magyarok miatti keserűsége folyamatosan érezhető tavasz és nyár folyamán. Május közepén a katonai helyzet romlása közepette Vrints arról tudósít, hogy a dán kormány remélte, hogy a porosz kabinet már nem lesz a frankfurti demokraták eszköze és elmarad a német csapatok jütlandi betörése. „Egy ilyen betörés ellen biztosítottnak hitte magát a dán kormány a tavalyi nyilatkozatok és Svédország, valamint Oroszország anyagi segítsége által; Svédország támogatásáról már régen lemondott, de Oroszországéban sem bízhat a jelenlegi politikai konjunktúrák között; ezzel az utolsó külső védelmet vesztette el és nem marad más hátra, mint hogy kizárólag saját erejére és persze lakosságának változatlanul eltökélt és elszánt bátorságára támaszkodjon."3 7 A tavasz folyamán Bille-Brahe tartja a lelket kormányában: Bologna és Firenze behódolása lehetővé teszi végre, hogy „az olaszországi hadsereg nagy részét Magyarországon vessük be és így siettessük azt a napot, amelyet oly igen óhajtunk, amikor ebben az országban újra béke lesz és (Schleswig) újra a monarchiához fog tartozni. Schwarzenbergnek igen komoly nehézségei vannak a győzelem elérésében, és még lesznek is, amelyeken felül kell kerekednie, és Isten segítségével, valamint ügyessége és határozottsága által véghez fogja tudni ezt vinni. Az ő tulajdonságai és pozitív jellemvonásai meg fogják menteni Ausztriát a forradalomtól..."38 Június 11-én a dán külügyminiszter a minisztertanácshoz írt jelentésében közli, hogy egyelőre békét semmiképpen nem érdemes kötni csak fegyverszünetet és elfogadható békealapon. Várjunk amíg véget ér a magyar ügy, elég azután a békét forszírozni, hiszen „politikai helyzetünk jelentős mértékben javul majd, ha kivárjuk az események menetét, nevezetesen a magyar kérdés megoldását". Ha pedig a magyar forradalom leverése után összeül egy békekongresszus, ahol nem sikerül Dánia számára elfogadható békét kötni, akkor nem marad más hátra, mint ünnepélyesen a garanciális nagyhatalmakhoz fordulni. Egy ilyen 35 Vrints Schwarzenbergnek Kopenhagen, Nr. 32. 1849. április 18 HHStA. Wien Ministerium des Aeußern PA. XXIV Dänemark Berichte, Weisungen, Varia 1849 12. 36 Vrints Schwarzenbergnek Kopenhagen, Nr. 35 1849. április 25 Uo. 37 Vrints Schwarzenbergnek Kopenhagen, Nr. 40A 1849. május 11 Uo. 38 Bille-Brahe A. W. Moltkenak Vienne, Nr. 33 1849. április 22. Rigsarkivet K0benhavn Udenrigsministeriet 0strig Depecher 1848-49
