Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
itthon is könnyebben visszanyerheti az utazás kedvéért otthagyott Borsod megyei hivatalát.7 1 Előbb, július 8-án Kölcseyt, majd július 19-én Kossuthot is közremunkálásra hívta fel. Deák, Wesselényi és Széchenyi elérhetőségéről Kossuthot kérdezte, s Deákhoz, levelét „a privilegiált zártörőkre", azaz a titkosrendőrség postai munkatársaira bízni nem akarván, Kossuth útján július 25-én juttatta el.72 Ugyancsak Kossuthot kérte meg a Wesselényihez írott levél eljuttatására 1836. augusztus 21-én. Széchenyit — mint Kossuthnak írta — nem volt szándéka felkérni, de két későbbi — némileg homályos — utalásból úgy tűnik, hogy végül mégis írt neki.7 3 A magyar alkotmány keletkezéséről és fejlődési lehetőségeiről értekezést kért rokonától, Szemere Páltól is.7 4 Terve az volt, hogy az említett személyiségektől egy-egy értekezést kér az országgyűlésen felmerült egyes kérdésekről. Kölcsey tői az alkotmány alaprajzát, vagy a nemzet állapotára vonatkozó észrevételek kidolgozását kérte.7 5 Kossuthtól, „ki e diéta folyama alatt oly szép érdemet vívott ki magának" tárgy meghatározása nélkül kért értekezést vagy jegyzeteket, mondván, hogy „Nekem nem az célom, hogy én írjak, hanem hogy a magyar nemzet dolgaival a szabad külföldöt megismertessem."7 6 Kossuthot kérdezte meg arról is, hogy szerinte az országgyűlés vitái közül melyiket kellene kiemelni, „melyik bizonyítaná legjobban a Karok energiáját? melyik lenne a külnépekre nézve legérdekesb? hol vitatnak a legfontosabb elvek?"7 7 Szeptemberben már Kossuth Országgyűlési Tudósításait kérte Lónyay Gábortól, aztán megelégedett volna azzal, ha Kossuth ennek alapján megírja az országgyűlés történetét és szinopszisát, olyan módon, hogy „mint találta a tárgyat a diéta, s mindenikre nézve, mi irányt vett?"7 8 Kossuth 1836 augusztusában egyértelmű igennel válaszolt a felkérésre; novemberre vagy december elejére ígérte az értekezést.7 9 Perében elhangzott vallomásában azt állította, hogy örömest írt volna „valami históriai értekezést a diétáról", de bokros foglalatosságai és betegsége végül megakadályozták ebben.8 0 Kölcsey hezitált, Deák sem zárkózott el, Széchenyi és Wesselényi nem vá-71 SzB - Szemere Pál, Pozsony, 1836. szept. 10. RL SZT 14. k. No. 118. 72 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. júl. 25. MTA Kt. MS. 4849/49. Közli Jakab Elek, 1876. II. 73. 73 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. aug. 21. MTA Kt. MS. 4849/68. Közli Jakab Elek, 1876. II. 74. Szept. 10-i levelében arról ír, hogy „az öreg úr is, Ön egykori átelleni szomszédja segítend", mert most kapott tőle levelet, de nem jött levél „sem a harmadik, azaz negyediktől, sem az utolsótól nem az abc-ben." Ha az érintetteket névsorba rakjuk (Deák, Kölcsey, Kossuth, Széchenyi, Wesselényi), Széchenyi a negyedik (Kossuth nélkül a harmadik), Wesselényi az utolsó az abc-ben. Uo. 77. Szept. 22-i levelében arról ír, hogy Wesselényi válaszára azért van szüksége, hogy tudja, „miért cselekvék úgy, miként cselekvék. Szempontjait óhajtottam volna tudni, melyek pályájának magyarázói, mint a Széchenyiéit szinte azon okból; szüksége van magának a nemzetnek arra, hogy e két férfiú ítéletét hallaná a haza állapotjáról, mely ítélet kettőjöket két pályájára vezeti." MTA Kt. MS. 4849/86. Uo. 78. 74 SzB - Szemere Pál, Pozsony, 1836. szept. 10. RL SZT 14. k. No. 118. 75 SzB - Kölcsey Ferenc, Bécs, 1836. júl. 8. Közli Csorba Sándor, 1985. 118-120. 76 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. júl. 19. MTA Kt. MS. 4849/43. Közli Jakab Elek, 1876. II. 72. 77 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. aug. 21. MTA Kt. MS. 4849/68. Közli Jakab Elek, 1876. II. 74. 78 SzB - Kossuth Lajos, Bécs, 1836. szept. 5., 10. és 22. MTA Kt. MS. 4849/73, 75, 86. Közli Jakab Elek, 1876. II. 75-78. (Az idézet a 78. oldalon) 79 SzB - Szemere Pál, Pozsony, 1836. szept. 10. RL SZT 14. k. No. 118. 80 1837. jún. 9. KLÓM VII. 125-126. Közli még Viszota Gyula I. 683.
