Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3

Fontos, hogy nemcsak a hadseregnél eltöltött évek számítanak bele a nyug­díjba, hanem a k.k., vagy a magyar minisztériumokban letöltött esztendők is. Az általában nem túl magasan dotált közhivatalnoki állást nemcsak a biztos, kiszámíthatóan növekvő jövedelem tette vonzóvá, hanem az állam gondoskodá­sa az öreg, beteg tisztviselőről és a hátramaradottakról. Az özvegy férje fizeté­sének, vagy nyugdíjának egyharmadát kapja és ha három, vagy annál több gyermeket nevel, saját nyugdíján túl gyermekenként az özvegyi nyugdíj egyötö­dét kitevő árvajáradékot.17 4 Az 1870-ben bevezetett provizórikus nyugdíjrendszer valójában évtizede­ken át érvényben maradt. A közös tisztviselők nyugdíj-ügye ugyanis szorosan összefüggött a két ország tisztviselői vonatkozó hasonló törvényeivel, a közös nyugdíjaknak a két országosra kellett épülnie, (hiszen volt bizonyos közlekedés az országos és a közös minisztériumok között) ám a belpolitikai viszonyok a két országban egy időben sohasem alakultak olyan kedvezően, hogy napirendre tűzhették volna egy végleges rendezés tervét.17 5 A dolgot bonyolította, hogy az osztrák törvények szerint a közös nyugdíjról a delegációnak, a magyar szerint pedig a parlamentnek kellett határoznia.17 6 A két közös-ügyi törvény különbö­zősége is kedvezett a császári rendelettel történő és átmeneti megoldásoknak, így eshetett meg, hogy csak évtizedek múltán és akkor ismét rendeleti és nem törvényhozási úton módosítják az 1870-ben ideiglenesnek tekintett szabályo­zást.17 7 Ennek lényeges új eleme, hogy tízéves szolgálat után a hivatalnok utolsó fizetésének 40 százalékára tarthat igényt, (a korábbi egyharmad rész helyett) ami azután szolgálati évenként 2,4%-kal növekszik. Ennek következtében a kö­zös hivatalnok 35. szolgálati éve után teljes fizetéssel vonulhat nyugdíjba,17 8 s ezzel megnyílik számára a lehetőség, hogy a „közös" szolgálat után visszatérjen szűkebb hazája politikai közéletébe. Összefoglalva A külügyminisztérium tisztviselője az évtizedek során szakképzett hiva­talnok lett egy pontos szabályok szerint felépített bürokratikus üzemben, ahol tiszteletben tartották a hierarchiát és meghatározták az előrejutás feltételeit. A hivatalnok rangjának megfelelő fizetést és nyugdíjat kapott, s a hivatal magára vállalta az özvegyek és árvák gondját. Am a Ballhausplatz hivatalnoka minden ebbe az irányba ható tendencia ellenére és lényegében függetlenül attól, hogy maga polgár, nemes, vagy arisztokrata volt-e, mégsem lett modern polgári hiva­talnok. 1873-ban a hivatalnokok fizetéséről szóló törvény kapcsán ugyan a bürok­rácia közvetlen kapcsolatba került a törvényhozással: a képviselők szavazatá-174 Az árvajáradék a fiúk 20, a leánygyermekek 18 éves koráig illeti meg az özvegyet. 175 Vö. A közös pénzügyminiszter elaborátuma a közös nyugdíjak tárgyában 1887. április 4. felvázolja a kérdés históriáját is. HHStA., AR. Fach 4, Karton 413. 176 A kérdésről részletesen: Somogyi, Hagyomány és átalakulás 40-42 177 1 897-ben, majd pedig 1911-ben. 178 1911 április 11-i legfelső elhatározás. HHStA., AR. Fach 4, Karton 404.

Next

/
Thumbnails
Contents