Századok – 2008
VITA - Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Karthauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája II/474
mellékmondatnak, amely szintén fellelhető a Hartvik-legendában is,46 a ferences író első Szent István-beszédében nem olvasható párhuzama. A barát — ahogy azt később látni fogjuk — csak a második István-beszédben utal a templomépítésre.4 7 A kis legendának az a mondata, amely szerint István a lázadókat és utódaikat az egyház szolgájává tette, a két prédikáció közül egyikben sem található meg. Ez lényeges, mivel Zsoldos Attila érvelésében ez a mondat kulcsszerepet játszik. Ismét a szerzőt idézem: „A Kislegenda ezen tudósításáról Gerics Józsefnek sikerült azt bizonyítania, hogy egy olyan, mára elveszett István-életrajzból származik, mely »azt állította, hogy István király a levert felkelőket az egyház servusaivá tette, földjeiket pedig a pannonhalmi kolostornak adta«".4 8 Gerics munkájára támaszkodva Zsoldos felállít egy hipotézist, mely szerint Laskai értesülései nem a kis legendából, hanem az elveszett, 11. századi István-életrajzból származnak. Azonban az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy az idézett sermórészletekben semmi nem utal egy feltételezett István-életrajz használatára, a kis legenda párhuzamos mondatai pedig a Hartvik-legendában is fellelhetők. Az Árpád-kor elismert kutatója a Kartauzi Névtelen korábban idézett híradásával kapcsolatban a következő véleményt fogalmazta meg: „Mivel a Koppány és a »Zalaság« közötti kapcsolatra vonatkozó értesülés a Karthauzi Névtelen munkájában is felbukkan, okkal gondolhatunk arra, hogy az elveszett István-életrajzot ő is ismerte. A másik lehetőség az lenne, hogy a Karthauzi Névtelen a vonatkozó hírt Laskaitól vette át, ami azonban, ha valóban ez történt, mit sem változtat Laskai munkájának forrásértékén, s így szempontunkból érdektelen".4 9 A szerző tanulmányából arra következtethetünk, hogy bizonyítottnak tekinti egy korai István-életrajz egykori meglétét. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a szakirodalomban többször felmerült az az elképzelés, mely szerint létezett egy a jelenleg ismert Szent István-legendáknál korábbi legenda. Ez a feltételezés azonban a kutatás jelenlegi állása szerint nem tekinthető megalapozottnak.5 0 Zsoldos elmélete kapcsán az a kérdés is felvethető, hogy ha valóban létezett egy korai István-életrajz, s az Somogyot és Zalát is Koppányhoz kapcsolta, akkor a jelenleg ismert István-legendák miért nem nevezik meg sem Koppányt, sem az említett területeket. Továbbá minimális az esélye annak, hogy a Kartauzi Névtelen a 16. század első negyedében ugyanannak a csupán feltételezett forrásnak ugyanazt a részét használta, amelyet a 15. század végén a ferences Laskai Osvát. Az idézet második fele szerint a szerző elképzelhetőnek tartja, hogy a Kartauzi a Zalára vonatkozó értesülést Laskaitól vette át. Véleményem szerint jog-46 SRH II. 409. 47 Osualdus de Lasko: Sermones de sanctis i. m. I3r. 48 Zsoldos A.: Somogy megye korai történetének forrásairól i. m. 456. - A szerző Gerics József következő munkáját idézi: Gerics József-. Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22.) Bp. 1961. 15. 49 Zsoldos A.: Somogy megye korai történetének forrásairól i. m. 457. 50 A problémára összefoglalóan 1. Körmendi Tamás: Szent István király Nagyobb legendájának nyelvezete. Fons 10. (2003) 68-69, 73-75, 78-80.; Veszprémy László-. Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez. Századok 138. (2004) 337.
