Századok – 2008
VITA - Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Karthauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája II/474
Mügeln-féle krónikából. Egy közös régi latin forrásra kell tehát visszamennünk, mely Vászoly úr nevét Wanzul alakban írta".2 5 Jakubovich feltevésével kapcsolatban több észrevételt is megfogalmazhatunk. A szerző helytállóan állapítja meg, hogy a két egyházi író többször is hivatkozik krónikára, azonban a kérdéses sermórészletek bemutatása, valamint elbeszélő forrásainkkal történő összevetése elmarad. A Geysa névalakot a két szerzetes számos kútfőből ismerhette. A Géza névnek legtöbbször ez a formája szerepel a Thuróczy-krónikában,2 6 amelyet — ahogy azt korábban láthattuk — Laskai is felhasznált. A névalak a Hartvik-féle Szent István-legendában is felbukkan, mégpedig abban a részben, amelyet a ferences barát kétszer is idéz.2 7 A Geysa forma liturgikus kódexekben és nyomtatványokban is megtalálható.2 8 Heinrich von Mügeln említett két munkájának kézirataiban a Vazul név — ahogy arra Jakubovich is utalt — több alakban is előfordul.29 Laskai második és harmadik Szent László-sermójában található meg a név, szintén különböző formákban. Feltűnő, hogy a második László-beszédben mindig Vanzul vagy Wanzul,3 0 a harmadikban viszont Vazal vagy Wazal alak olvasható.3 1 Ezek közül a névalakok közül Heinrich von Mügelnnél egyik sem található meg. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a ferences barát munkái kéziratban nem maradtak fenn, ezért nem tudjuk, hogy a Vazul nevet a szerző milyen formában írta le. A nyomtatások során feltehetőleg szövegromlás következett be, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a külföldi nyomdászok előtt a Vazul név ismeretlen volt. Laskai-szövegek esetében a nyomtatás során bekövetkező szövegromlás más nevek, így a vajda méltóságnév és az JJngh földrajzi név kapcsán is megfigyelhető.32 Véleményem szerint a bemutatott névalakok alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a két egyházi író forráshasználatával kapcsolatban. Az elmondottak fényében úgy gondolom, hogy Jakubovich Emil megállapításai nem támasztják alá azt a feltevést, mely szerint Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen használt egy korai szerkesztésű, jelenleg ismeretlen krónikát. Zsoldos Attila 1998-ban megjelent, feljebb hivatkozott tanulmányában ismertette először a Somogy vármegye kialakulására vonatkozó álláspontját. Vé-25 Jakubovich E.: A Vászoly (Vazul) névhez i. m. 118. 26 Johannes cle Thurocz: Chronica Hungarorum I. Textus. Ediderunt Elisabeth Galántai et Julio Kristó. Bp. 1985. 308. Kertész B.\ Laskai Osvát a magyarok pannóniai bejöveteléről i. m. 373-374.; Uő: A honfoglalás története i. m. 465. 2* Kniewald Károly: A zágrábi érseki könyvtár MR. 126 (XI. szd.) jelzésű Sacramentariumának magyar rétege a MR. 67. sz. zágrábi Breviárium (XIII. szd.) megvilágításában. Pannonhalmi Szemle 1938. 46.; Radó Polikárp: A nemzeti gondolat középkori liturgiánkban. Katholikus Szemle 1941. 432-433. (7. sz. jegyz.), 433. (1. sz. jegyz.); J. Fodor Adrienne: Szent István legendák a középkori magyarországi breviáriumokban. In: Doctor et apostol. Szent István-tanulmányok. Szerk. Török József. (Studia Theologica Budapestinensia 10.) Bp. 1994. 148, 164-165. 29 SRH II. 151, 152, 154, 168, 258, 259. 30 Az OSzK következő ősnyomtatványait használtam: Inc. 1029. v6v, Inc. 1029b. v6v, Inc. 1030. v6v, Inc. 1030b. v6v, Inc. 1030c. v6v, Inc. 1030d. v6v. 31 Inc. 1029. x2v, Inc. 1029b. x2v, Inc. 1030. x2v, Inc. 1030b. x2v, Inc. 1030c. x2v„ Inc. 1030d. x2v. 32 Kertész B.: Krónikaszövegek i. m. 674. p. 19. jegyz.; Uő: A honfoglalás története i. m. 465.
