Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gulyás László Szabolcs: Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről II/437
kézműves tevékenységet folytató személyek és azon kézművesek száma, akiknek nevében ez nem mutatkozik meg, nagyjából azonos lehet. A paraszti iparra vonatkozólag némileg bizonytalanabbnak látja az ilyen nevek felhasználásának lehetőségét, de összességében úgy gondolja, hogy jelentős különbségek itt sincsenek a valós helyzethez képest.9 Kubinyi András Szűcs könyvének ismertetésekor fejtette ki először véleményét a témában. Eszerint a vezetéknevek foglalkozástjelentésének elfogadása óvatosságot igényel, főként a 16. század tekintetében, mivel ekkor már csak az ősök foglalkozására nézve ad felvilágosítást a mesterségről. Később külön tanulmányban is foglalkozott a magyar családnévadás kérdéseivel, ahol tovább finomította álláspontját.1 0 Bácskai Vera, aki monográfiát is szentelt a magyar mezővárosi fejlődés kérdésének, a 15. századra és a 16. század elejére nem csak elfogadta, hogy a foglalkozásnevek a kézműves tevékenység bizonyítékai, hanem azt is hozzátette, hogy inkább az a jellemző, hogy nem is kézműves nevet visel az ilyen munkát végző személy. Belátta ugyan, hogy ez azért meglehetősen ingatag alapot jelent a vizsgálódáshoz, de más híján mégis ennek felhasználására van a kutató utalva.1 1 Szintén pozitív álláspontot képviselt Székely György, aki külön cikkekben is foglalkozott a névtörténet e problémájával, és egyúttal összefoglalta annak kutatástörténetét is. Megállapítása szerint a családnevek elterjedésének időszaka akár a 17. század elejéig is elhúzódhatott, s ezért tehát szerinte is felhasználható forrásokról van szó.1 2 Csatlakozott ehhez a véleményhez Granasztói György is, aki a 15-16. századdal kapcsolatosan úgy látta, hogy a foglalkozásnevek forrásként való elfogadása nem vezethet irreális eredményre.1 3 Engel Pál egy 1525. évi jobbágynévsor neveinek elemzésekor adott hangot annak a véleményének, hogy ekkor már nem álltak kapcsolatban vezetéknevek a tényleges tevékenységgel. E polgárok apja, vagy nagyapja azonban szerinte még valóban a jelzett foglalkozást űzte.14 9 Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a 15. századi Magyarországon. Bp. 1955. 45-46., 93. 10 Kubinyi András: Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a 15. századi Magyarországon, (könyvismertetés) Századok 90. (1956) 478. — A 15. századra vonatkozólag azonban összességében elfogadja a foglalkozásnevek felhasználását, vö. f/ő: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig. In: Budapest története II. Szerk. Gerevich László, Kosáry Domokos. Bp. 1973. 112. és Uő: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok 14.) Szeged 2000. 192. Véleménye szerint a polgárok és a parasztság középkorvégi megkülönböztető nevei még nem öröklődtek és nem is voltak családnevek, legalábbis nagy számban nem, tehát utaltak a személy jellemvonásaira, 1. Kubinyi András: Családnévadás a középkori Magyarországon. In: In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Bp. 2003. 111. 11 Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a 15. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből 37.) Bp. 1965. 32-33. illetve Uő: Mezővárosi önkormányzat a 15. században és a 16. század elején. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György, Degré Alajos. Bp. 1971. 17-18. 12 Székely György. Középkori kézműves foglalkozások és a családnevek kialakulása. In: A magyar nyelv története és rendszere. A debreceni nemzetközi nyelvészkongresszus előadásai. Szerk. Imre Samu, Szatmári István. (Nyelvtudományi Értekezések 58.) Bp. 1967. 206-210, illetve Uő: Személynevek és történettudomány. In: Névtudományi előadások. II. Névtudományi konferencia. Szerk. Kázmér Miklós, Végh József. (Nyelvtudományi Értekezések 70.) Bp. 1969. 201-208. 13 Granasztói György: Társadalmi tagozódás Brassóban a 15. század végén. Századok 106. (1972) 351-352. 14 Engel Pál: Egy bácskai jobbágynévsor 1525-ből. Történelmi Szemle 37. (1995) 353-365. illetve Engel Pál - Fehértói Katalin: Egy 1525. évi bácskai jobbágynévsor családnevei. Magyar Nyelv 92. (1996) 242-246.
