Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403

dum" halasztja Zsigmond 1421. április 10-én Magyarbródban az egyrészről Györgyi László és Gáspár, másrészről a Vajaiak közt folyó pert,31

1421. május 24-én Trencsénben kelt oklevelével pedig az Upori László és Perényi Péter közti birtokpert.3

2

142 l-es évhez hasonlóan az 1422-ben kiadott oklevelekből is úgy tűnik, hogy Zsigmond magyarországi tartózkodása idején működik a személyes jelenléti bíróság, távollétében pedig halasztják az ügyeket.3

3

Amennyiben figyelembe vesszük azt is, hogy a késő középkorban élő általános elv szerint az uralkodó bírói hatalmát csak az országhatárokon belül gyakorolhatta,3

4

e perhalasztások egyértelműen utalnak a személyes jelenlét tényleges jelenléti bíróságként való működésére. Az elmondottak kapcsán viszont röviden ki kell térni Bónis György egyik elgondolására, aki az uralkodó távollétében mind 1414 és 1419 között, mind az 1430-1434-es években — Kumorovitz B. Lajos eredményei alapján3

5

— a személyes jelenléten vikáriusok működését feltételezte.3

6

Véleményem szerint a ítélőmester, illetve testvére, Gáspár, valamint Vajaiak és között folyó pert halasztotta Magyarországba visszaérkeztéig (ZsO IV 1507. sz.). 31

ZsO VIII. 384. sz. 32

ZsO VIII. 547. sz. 33

1421. júl. 22-i oklevelével a kapornaki konvent Jakab oktávájára idéz a személyes jelenlét elé (ZsO VIII. 798. sz.). A leleszi konvent 1421. júl. 26-a utáni (ZsO VIII. 825. sz.) oklevelében értesíti Zsigmondot, hogy Dománhidi György, László és István érdekében a Csáki György szatmári és ugocsai ispán familiárisainak szóló parancsleveleket kézbesítette, felszólítva őket az idézőlevél kézbesítésének 15. napján a személyes jelenléten való megjelenésre; 1421. júl. 30-i oklevelében (ZsO VIII. 835.) ugyanezen ügyben intéz jelentést az uralkodóhoz, szintén a 15. napra idézést említve. Zsigmond 1421. szept. 4-én Budán kelt oklevelével egy Jakab-nap nyolcadán a személyes jelenlét előtt indított pert halaszt Vízkereszt nyolcadára (ZsO VIII. 920. sz.). Zsigmond a személyes jelenléten 1422. jún. 7-én (ZsO IX. 619. sz.) Váradon, 13-án Debrecenben (ZsO IX. 662. sz.), 25-én Vácott (ZsO IX. 718. sz.) ad ki oklevelet. Az év elején csehországi tartózkodása idején Zsigmond 1422. febr. 7-én Garai nádorral, Perényi országbíróval és Jakab mester királyi jelenléti bíróval halasztatja a fehérvári Szűz Mária nagyobb egyház és Csapi András, valamint felesége és mostohafiai között folyó pert „mindaddig, amíg a döntés jelenlétében nem történhet meg" (ZsO DC. 127.). Febr. 23-án szintén a személyes jelenlétre rendeli az egyfelől Kanizsai István és a csornai prépost, másfelől a győri káptalan és Baráti Bognár (dictus) Tamás közötti birtokpert (ZsO IX. 199. sz.), melynek időpontjául Perényi Péter ápr. 22-i okleveleiben a király hazatérése utáni 20. napot jelöli ki: ad vigesimum diem adventus predicti domini nostri regis in predictum suum Hungarie fiendum (ZsO IX. 461-462. sz-ok). A szepesi káptalan szept. 3-án kelt jelentése értelmében a káptalan a Zsigmond Magyarországra való visszaérkezése utáni 32. napra idézett a személyes jelenlét elé (ZsO IX. 946. sz.). 34

Szilágyi Lóránd: A német birodalom és Magyarország perszonális uniója 1410-1439. In: A gróf Klebersberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve IV (1934.) 174. - Az említett elv a magyar gyakorlatban csak részben érvényesült: bár maga az uralkodó vagy nagybíró külföldi tartózkodása esetén valóban nem ítélkezett, az országban maradt helyetteseik, illetve ítélőmestereik ettől függetlenül folyamatosan állítottak ki nevükben okleveleket. (A 14. században az országbíró külföldi utazásai idején a gyűrűspecsétet vitte magával, amíg nagyobb, autentikus pecsétje ítélőmesterénél maradt, 1. Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV században. Bp. 1976. 94.) 35

Kumorovitz Bernát Lajos: A magyar pecséthasználat története a középkorban. (A jászóvári premontrei kanonokrend gödöllői Szt. Norbert Gimnázium és Szt. Norbert nevelőintézet évkönyve 1943-1944. iskolai évről.) 343-344.; Kumorovitz B. L.: A specialis presentia regia i. m. 438-439. 36

Bónis Gy.: Kúriai irodák i. m. 218., 237.; Uő: Jogtudó i. m. 143-145. - Igaz, némi óvatosságot, főként az 1414-1419-es éveket illetően, Bónis fogalmazásában is felfedezhetünk: „Amikor a király az országban tartózkodott, semmi akadálya nem volt annak, hogy ő vezesse a személyes jelenléti bíráskodást. Amikor pedig távol volt, különösen az 1430-as években, a vikáriusok irányították azt" (Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 144.).