Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
mi érsek és Pál fia János bán egyezett meg per nélkül a Komárom megyei Bille birtokról, amely az esztergomi érsek birtokába került, cserébe viszont János bán megkapta a Nyitra megyei Födémest és az esztergomi érsekségnek okozott károk miatt kirótt 100 márka büntetését is elengedték.5 8 1291-ben az esztergomi és a csúti prépost egyezett ki az esztergomi érsek előtt indított perben egy esztergomi városrész kérdésében. A megegyezés után a határok leírására is sor került, amelynél jelen volt Vázsony nembeli Jónás, az esztergomi érsek embere és Jakab, a keresztes konvent hiteles embere is.5 9 1297-ben Gyulazombor nembeli Erdő (Erdew) ispán lépett egyezségre az esztergomi káptalannal a Hont megyei Németi birtok ügyében. A per III. András előtt indult, Erdő ispán azonban a káptalan igazát bizonyító oklevelek megtekintése után visszalépett a pertől és lemondott Németi birtokról.60 1297-ben egy másik egyezség is kötettett a konvent előtt: Lodomér esztergomi érsek és Hontpázmány nembeli Kázmér fia Ugrin egyezett ki Kéménd birtok ügyében. A birtokot az esztergomi érsek kapta meg az Ugrin testvérei által okozott károkért. A birtokátadásra királyi ítélet kötelezte a Hontpázmány nembelieket.6 1 1299-ben rendvei Gebard fia Péter és divéki Rathold fia Tamás királyi kúriában indított perének lezárására fogott bírák segítségével került sor, akik ítélete szerint Péter Rendve nevű birtokából egy darabot átadott Tamásnak.6 2 1300-ban a sági konvent egyezett ki az esztergomi káptalan előtt dalmadi Istvánnal Dalmad birtokról, azonban nem sokkal a megegyezés után a konvent ismét pereskedést kezdeményezett. István a békesség kedvéért írásba foglaltatta, hogy a kérdéses földrészen neki nincs birtokjoga, az teljes egészében a préposté, és utódait is eltiltotta mindenféle követeléstől.6 3 A megegyezések többsége egy egyházi testület — legtöbb esetben az esztergomi káptalan vagy érsekség — és egy magánszemély között jött létre, és mindig az egyház győzelmével végződött. A megegyezést a felek személyesen megjelenve mondták el a konvent előtt, csupán határleírás esetén volt szükség hiteles ember kijelölésére. Amennyiben nem egyházi testület volt az egyik fél, a megegyezés fogott bírák segítségével jött létre. Ha a megegyezés eredménye birtokátruházás volt, privilegiális oklevél kiállítására került sor, ha azonban csupán pénzbüntetést róttak ki, egyszerű pátens oklevelet készítettek. h) Eltiltás (prohibitoria) és tiltakozás (protestatoria) Mindkét oklevéltípusból csak egy-egy maradt ránk. 1293-ban bajnai Yexe fia András tiltakozott és eltiltotta a Básztély nembelieket Bajna elidegenítésétől.6 4 1296. augusztus 29-én Salamon esztergomi kanonok tiltakozott, mivel Lodomér esztergomi érsek elvette Kovácsi falu templomának jövedelmeit, amelyek Salamont illeték volna.6 5 Mindkét tiltakozás esetében természetesen csak 58 MES II. 182-184. 59 MES II. 299-301. 60 MES II. 406-407. 61 MES II. 410-411. 62 HO VIII. 392-393. 63 CD VII/5. 557-558. 64 ÁÚO X. 130-131. 65 MES II. 393-394.
