Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
egységes állásfoglalás, a többség az 1108-ban már bizonyosan létező comitatust Szent István-korinak tartja,6 7 de létezik olyan nézet is, amely csak all. század második felére teszi létrejöttét, addig Karakó vármegye részeként számol vele. Eme álláspont szerint eredetileg Karakóban lehetett a főesperesi székhely is, és ennek joghatósága szállt át később —jóval Vas megye létrejötte után — a vasvári társaskáptalan prépostjára, ahol éppen ezért már nem jött létre új, vasvári főesperesség.68 Ez a hipotézis számunkra valószínűtlennek tűnik, hiszen karakói főesperesről hallgatnak kútfőink. A vasvári ispáni vár lokalizációja sem eldöntött még véglegesen: az egyik állásfoglalás szerint a mai város központjában lehetett,6 9 más vélemény a későbbi káptalani templomnak helyet adó Szent Mihály-dombon keresi,7 0 a legvalószínűbb feltevésnek pedig az látszik, amely a mai temetődombon képzeli el fekvését.7 1 Ez utóbbi nézet szerint az itteni Szűz Mária-templom (a mai temetői templom elődje) lehetett a várban székelő esperes temploma. A vasvári prépostságot és prépostot először 1217-ben említik, ebből az oklevélből tudjuk, hogy III. Béla király (1172-1196) — megfontolván a káptalan szegénységét — birtokadományban részesítette azt.72 Tehát a prépostság létrejöttének terminus ante quemje Béla uralkodása. Valószínűleg itt is a 11. században létrejövő várbeli főesperesség alapjain jött létre a társaskáptalan, és a prépost kezdettől fogva gyakorolta az esperesi jogkört.73 A prépostság alapítójaként az uralkodó mellett a győri püspök is szóba jöhet. A káptalan azért hagyhatta el a későbbi temetődombon álló ispáni várat és költözhetett át a Szent Mihály-dombra (ahol a település korai plébániatemploma állt), mivel a növekvő egyházi tevékenység — miként Pozsonyban — itt is zavarta a védelmi funkciókat. A prépostság új templomaként egy háromhajós román bazilika épült fel a 12. század második felében.7 4 Mivel az ispáni vár valószínűleg a tatárjáráskor 67 L. pl. Györffy Gy.: István király i. m. 209. 68 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 273-276., 283. 69 Sill Ferenc: Vasvár története a középkorban (896-1578). Vasi Szemle 39. (1985) 60-87. (különösen: 72.); Zágorhidi Czigány Balázs: Az Árpád-kori Vasvár topográfiája. Vasi Szemle 50. (1996) 389-397. (különösen: 392.). 70 Dénes József: A vasvári ispáni vár helye. Vasi Szemle 45. (1991) 362-371.; Uő: Hol volt az Árpád-kori vasvári ispáni vár? Vasi Szemle 50. (1996) 607-609.; Bóna /.: Az Árpádok korai várai i. m. 58-59. 71 Kiss Gábor-Zágorhidi Czigány Balázs: Sopron, Szabolcs, Vasvár. (Topográfiai megfigyelések és történeti adatok az Árpád-kori Vasvárról). Soproni Szemle 55. (2001) 355-360.; Kiss Gábor: Topográfiai megfigyelések Vas vármegye korai Árpád-kori központjaiban. In: Központok és falvak a honfoglalás és kora Árpád-kori Magyarországon. (Tudományos konferencia, Tatabánya, 2001. július 30-31.). Szerk. Kisné Cseh Julianna. Tatabánya 2002. (Tatabányai Múzeum. Tudományos füzetek 6.) 255-269. (különösen: 255-259.); Kiss Gábor-Tóth Endre-Zágorhidi Czigány Balázs: A vasvári sánc. Bp. 2006. (Régészeti értékeink 14.) 8-9. 72 Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-V Bearb. von. Hans Wagner, Irmtraut Lindeck-Pozza. Wien-Köln-Graz 1955-1999. I. 72-74. (105. sz.). 73 Sill Ferenc: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan történetének vázlata. In: A 200 éves Szombathelyi Egyházmegye emlékkönyve. Szerk. Fábián Árpád. Szombathely 1977. 173-242. (különösen: 177-178.); Kiss G.-Zágorhidi Czigány B.: Sopron, Szabolcs, Vasvár i. m. 358-359. 74 Haris Andrea: Vasvár, Szent Mihály társaskáptalani templom. In: Lapidarium Hungaricum. Vas megye műemlékeinek töredékei. (Magyarszecsőd-Zsennye). Szerk. Lővei Pál. Bp. 2002. (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Vas megye II.) 533-535.
