Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
Juraj Sedivy is gondolta. Nem tűnik valószínűnek az a hipotézis, amely — abból a feltételezésből kiindulva, hogy Pozsony nem tartozott az államalapítás kori megyék közé, s területe a későbbinél eredetileg jóval nagyobb Komárom vármegyéhez tartozott — a pozsonyi prépostság főesperesi hatalmának kialakulását csak a 14. század elejére teszi, és korábban a komáromi főesperes itteni joghatóságával számol.6 1 1100 körül Pozsonyban már több klerikus élhetett, és az egyházi központok hiányától szenvedő régióban az esperesi templom istenítéleti színhellyé vált. Ez, valamint az írásbeliség iránt helyben és regionálisan lassan-lassan kibontakozó igény hozzájárulhatott ahhoz, hogy valamikor a 12. század folyamán a főesperes mellett — e tisztségét megtartva — prépostság szerveződjön. Ez inkább királyi, de esetleg esztergomi érseki alapítás is lehetett. A legújabb kori időkig gyakorolt, a 14. századból már dokumentált főesperesi mivolta miatt kezdetben (1397-ben már nem!) a prépost az esztergomi káptalan tagja is volt, pontosabban fogalmazva: még mint főesperes lett esztergomi kanonok, és ezt a tisztségét a pozsonyi társaskáptalan megalapítása után is megtartotta egy ideig. Tehát a prépostság létrehozásának olyan időszakra kellett esnie, amikor a főesperesek már egyben kanonokok is voltak, ez pedig inkább a 12. század második felére utal. A prépost első említésekor, 1204-ben érsekválasztási ügyben az őrkanonokkal jár követségben a pápánál,6 2 1209-ben az esztergomi prépost és a szenttamási prépost között szerepel egy diploma méltóságsorában,6 3 1210-ben pedig tanúként tűnik fel az esztergomi kanonokok között (az olvasókanonok után, a szenttamási prépost előtt) egy olyan tizedügyben, amelyben többek között az esztergomi érsek döntött, és a főpap káptalanja állított ki oklevelet.6 4 Az ilyen adatok sora a 13-14. századból még jócskán gyarapítható.6 5 Pozsonyhoz kötődő préposti méltósága miatt viszont a társaskáptalan feje nem költözött be az Esztergomban székelő káptalanba. A pozsonyi préposti egyház létszámban is gyarapodhatott, kinőhette a várbeli templomot, és a védelmi feladatok ellátását is zavarhatta az egyházi közösség, ezért vált szükségessé a 13. század elején, hogy a városban találjon magának új egyházat: ez a Csukárok kegyurasága alatt álló templom, a mai Szent Márton-dóm elődje lett.6 6 Érdekes kérdés a főesperesi joghatóságot is gyakorló prépostságok kialakulása. Magunk csak néhány esetet vázolunk fel, hogy bemutassuk a pozsonyival többé-kevésbé megegyező fejlődésüket. Először Vasvárról szólnánk. Itt a kutatás már jó ideje feltételezi, hogy a prépostság a főesperességből nőhetett ki, de a forráshiány miatt számos kérdést csak hipotézisek felállításával lehet megoldani. Vas vármegye kialakulásáról sincs 61 Kristó Gy.\ A vármegyék kialakulása i. m. 340-341. fi2 Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I—II. Ed. Richard Marsina. Bratislavae 1971-1987. (a továbbiakban: CDES) I. 106. (128. sz.). 63 MES I. 193. 64 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története I-XII/B. Szerk. Erdélyi László, Sörös Pongrác. Bp. 1902-1916. I. 618. 60 Zumbur [Knauz N.]: A pozsonyi prépostság i. m. 518-521. 66 CDES I. 104-105. (125. sz.), 190. (249. sz.).
