Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Kálmán király I. törvénykönyve 22. cikkelyének szöveghagyományáról II/359
es években alapított zágrábi püspökséggel együtt tizenegy egyházmegyei székhelyre és legfeljebb négy, de inkább ennél kevesebb társasegyházra vonatkozhatott. így nem lehet véletlen, hogy a püspöki és jelentősebb társaskáptalani központokban hiányt szenvedő Északnyugat-Magyarországon két, nem „nagyobb prépostsági" egyház is megkapta az ordáliák tartásának jogát. A következőkben arra próbálunk választ találni, hogy milyen egyházi intézmények nyerhették el a tüzesvas- és forró vízpróbák tartására való felhatalmazást 1100 körül Pozsonyban és Nyitrán. A pozsonyi prépostság története többször állt történészi viták kereszttűzében. Ezek közül a legismertebb a Rimely Károly pozsonyi kanonok és Knauz Nándor esztergomi paptörténész között az 1880-as évek elején lefolyt polémia. A káptalant 1100 körül már nagyobb prépostságnak tartó Rimely az intézmény alapítását egészen a 10. századig vitte vissza, Piligrim passaui püspök (971-991) térítőpapjainak idejéig (később Szent István király [1000-1038] idejére tette a káptalan létrejöttét), és az egész középkor folyamán rendkívüli, mintegy-püspöki joghatóságot tulajdonított a prépostnak. A nézeteit éles hangon bíráló Knauz nem hitt az egyház 1100 körüli praepositura raaior-mivoltában, ő a társaskáptalan létrehozatalát a 12-13. század fordulójára helyezte, és alapítóként az egyik pozsonyi várjobbágy-famíliát, a Csukárokat feltételezte (ők valójában a prépostság időben második templomának, a váralján álló Szent Márton-templomnak a kegyurai lehettek). Elutasította azt a feltételezést is, hogy a káptalan vezetőjének szinte püspöki hatalma lett volna, joghatóságát főesperesinek tartotta, és hangsúlyozta, hogy a korai időkben az esztergomi káptalan tagja lehetett. Míg Rimely 1204-1221 tájára helyezte a prépostságnak a pozsonyi várból való leköltözését, addig Knauz ezt csak a 13. század végére tette.5 0 Pozsony város történetének 19. század végi monográfusa, Ortvay Tivadar többé-kevésbé Rimely nézeteit osztotta, de ő — korábbi véleményekre építve — már azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a prépostság eredete a magyar honfoglalás előttre, a morva fejedelemség korszakára is visszavezethető.5 1 Nem sok figyelmet keltett a későbbi kutatásban Dedek Crescens Lajos mértéktartó állásfoglalása: ő, mint láthattuk, nem hitt az ut-os törvényszöveg-variánsban, így Kálmán király korában nem feltételezett prépostságot Pozsonyban. Nézete szerint a korai esperesi egyház válhatott káptalanná 1100 és 1204 (a pozsonyi prépost első említése) között.5 2 A kérdéssel utoljára bő egy évtizede foglalkozott magyar kutató: Köblös József szerint 1100 körül Pozsonyban a morva időkből vagy Szent István király idejéből visszamaradt presbiteri egyház vagy „kisebb" társaskáptalan állhatott.5 3 A szlovák kutatást e téren jelenleg reprezentáló Juraj Sedivy hisz Pozsony 1100 körüli prépostsági mivoltában. O a település várát korai missziós központnak tartja, ahol a magyar államalapítást követően egy 50 C. Rimely: Capitulum insignis ecclesiae i. m.; Zumbur [Knauz Nándor]: A pozsonyi prépostság. Új Magyar Sión 11. (1880) 241-255., 340-359, 499-521, 579-586, 657-689, 728-738, 833-848.; 12. (1881) 40-49, 108-130., 189-203.; Rimely K.: A pozsonyi prépostság i. m.; Knauz Nándor: Válaszul Rimely Károly Adalékjára. Új Magyar Sión 12. (1881) 321-470. 51 Ortvay T.: Pozsony város története i. m. 151-193. 52 Dedek C. L.: Pozsony vármegye i. m. 533-540. 53 Köblös J.: Az egyházi középréteg i. m. 13-14.
