Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
zad elején.66 A Szepességben az első reguláris kanonoki közösség pedig Landeken jött létre a 14. század elején.67 A Szepeskáptalannal közvetlenül szemben, a Pazicának nevezett helyen feltárt épületmaradványok aligha azonosíthatók egy hajdani, állítólagos missziós bencés monostor, vagy egy ágostonos kanonokrendi kolostor maradványaival. Az 1274. évi oklevélben említett monasterium beati Martini sem vonatkozhat a bencésekre. A feltárt épületegyüttes és annak részleges 14. századi átépítése és kibővítése egy rendezvények megtartására alkalmas épülettel inkább egy gazdasági feladatokkal rendelkező területre utalnak. Kibővítése és részleges átépítése pedig talán azzal lehet összefüggésben, hogy a 14. század második felében Szepesváralja helyett itt, a Szent Márton hegyen tartotta Szepes megye a sedriákat.6 8 A 11. századi szepességi bencés monostor vagy egy 12. század eleji ágostonos közösség hibás feltételezése a konkrét régészeti feltárás értelmezésén túlmutató problémára figyelmeztet. A Felvidék, vagy ha tetszik, a mai Szlovákia területének középkori történetét nem lehet kiszakítani, külön kutatni a középkori Magyarország egészétől. Éppen ezért a szlovák kutatók számára elengedhetetlen, hogy megismerjék magyar kollégáik eredményeit. Természetesen ez fordítva, a Felvidékkel kapcsolatos magyar kutatásokra is igaz. A „monostor" szónak a középkori magyarországi latinságban jelen lévő jelentésváltozatainak megismerése vagy a bencések, illetve középkori monostoraik elhelyezkedésére vonatkozó magyar szakirodalom áttekintése bizonyára óvatosságra intette volna a Szepesség korai históriáját kutató szlovák kollégákat. Mindenesetre a magam részéről azt, hogy Pazicán egy 11. századi bencés monostor vagy egy 12. század eleji ágostonos kanonokrendi kolostor létezett volna, nagy biztonsággal kizárhatónak tartom: a feltárt épületegyüttes értelmezésekor a megoldást más irányban kell keresni, s nem feltétlenül az egyháztörténet és a szakrális építészet terén. 66 Romhányi B.: Kolostorok i. m. 15., 33. és 41. 67 Kurecskó Mihály - Stossek Balázs: A Szent Sír Kanonokrend története Magyarországon. In: Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből. Szerk. Koszta László. (Capitulum I.) Szeged 1998. 96-97. 68 Szt. Márton-hegyi megyegyűlésekre Fekete Nagy A.: Szepesség i. m. 163.; Csukouits Enikő: Sedriahelyek - megyeszékhelyek a középkorban. Történelmi Szemle 39. (1997) 384.; CD X/2. 406.
