Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
hoztak létre a peremterületen bencés monostort. Ezt nem is tehették, mivel az ország lakatlan peremterületei a király birtokában voltak. A bencés rend nem a betelepítetlen, lakatlan területeken hozta létre monostorait Magyarországon. Annak ellenére, hogy több mint másfélszáz bencés apátságot alapítottak az Árpád-korban, Magyarországon voltak olyan területek, ahol nem, vagy alig tudunk monostoralapításról. Egész országrészek hiányoznak így a bencés monostorokat ábrázoló térképről. Erdélyben a kolozsmonostori volt az egyetlen jelentős bencés közösség. Ettől keletre már csak egyetlen apátság (Harina) jött létre. Szlavóniában jelentős, királyi alapítású monostor nem is volt, de a világi előkelők sem hoztak létre itt nagy számban bencés rendházat. A Drávától délre összesen három bencés közösség igazolható. Hasonló a helyzet a Felvidéken. A Felvidék korán betelepült déli és nyugati részén jöttek létre elsősorban a bencés monostorok. Ezek közül 11. századi Zobor és Garamszentbenedek, a 12. század első felében jött létre Bozók, a 13. század első felében hozhatták létre Szkalkát, míg Kolos,3 2 Ludány, Lekér és Jánosi alapításának ideje ismeretlen. A terület középső és keleti részében csak két monostorról tudunk. Az egyik a 12. század első felében alapított széplaki, valamint a Szepességben a 14. század elején létrejött Stóla. A Felvidék nagy részén, Árva, Liptó, Turóc, Zólyom, Sáros és Torna megyékben az Árpád-korban nem alapítottak bencés monostort,3 3 mivel ezeknek a területek betelepülése csak a 13. század második felétől gyorsult meg. Hasonló a helyzet a Szepesség esetében is. A magyar nyelvű szakirodalom a tudományos igényű történetírás kezdetétől fogva a Szepességet a 11-12. században igen gyéren lakott, szinte teljesen erdő borította területként határozza meg. A gyér szláv lakosság mellett csak néhány magyar határőrtelepet lehet feltételezni a területen. A Szepesség betelepülése a gyepűvonal kitolása után, a 12. század második felében indult meg, és a 13. században gyorsult fel a magyar, a szláv, különösen pedig a német népesség betelepítése, betelepülése.3 4 A népesség számának növekedését mutatja a szepesi vár építésének a megkezdése,3 5 a 12. század végén vagy a 12-13. század fordulóján a vármegye megszervezése3 6 és az egyházszervezet alapjainak lerakása, a szepesi káptalan alapítása.3 7 32 Bizonytalan hagyomány Kolos létrejöttét is Szent László király nevéhez kapcsolja, és így a 11. századra teszi. Kolost az 1397. évi esztergomi canonica visitatio az exempt, közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó, jobbára királyi alapítású egyházak között említi, 1. Kollányi Ferenc: Visitatio capituli. E. M. Strigoniensis anno 1397. Történeti Tár 1901. 243.; Sörös P.: Elenyészett bencés apátságok i. m. 177. 33 Kristó Gyula: Tatárjárás előtti bencés monostorainkról. Századok 138. (2004) 408. 34 Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. 28-29., 41-49.; Körmendy Adrienne: A falusi plébániák hatása a faluközösség kialakulására. A Szepesség példája. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 141-149.; Kristó Gyula: Szepesség. In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. (a továbbiakban: KMTL) 636-637. 35 Szepesvár építésének kezdetét a 12. század utolsó negyedére teszik a szlovák régészek, 1. Michal Slivka: Die Anfange des Burgbaues in der Ostslovakei. In: Castrum Bene 1989. Szerk. Horváth László. Gyöngyös 1990. 86-87. 3b Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 393-394.; Zsoldos Attila: Szepes megye kialakulása. Történelmi Szemle 43. (2001) 22-30. 37 A szepesi káptalant 1209-ben említik először, 1. CD III/l. 76., Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I—II. Ed. Richard Marsina. Bratislava 1971-1987. I. 122., vö. Pirhalla Márton: A szepesi prépostság vázlatos története. Lőcse 1899. 6. és Fekete Nagy A.: Szepesség i. m. 162-163.
