Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: II. Ulászló koronázása és első rendeletei. Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról II/315

harcok, Ulászló ügyesen élt a propaganda kínálta lehetőségekkel, és leveleiben nem győzte hangsúlyozni, hogy ő Magyarország egyedüli koronás királya.1

1 Ulászló király, amint augusztus 9-én — immár a korona birtokában — ünnepélyesen bevonult Budára,1

2

azonnal hozzálátott a koronázás előkészületeihez. Első intézkedései között kiküldte meghívóit a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepére (szeptember 14.), Fehérvárra tervezett koronázásra. Az augusztus 11-én, de főként 12-én tömegesen kibocsátott levelek közül mára csak nyolc — öt királyi városnak (Sopron, Pozsony, Bártfa, Kassa, Nagyszeben), a szász székek és a Barcaság vezetőségének, illetve a Baumkircher-testvéreknek szóló — példány maradt fenn,1

3

de ebből is jól látható a név szerint meghívottak köre, akik az esemény ünnepélyességét és fényét voltak hivatottak emelni.1

4

A levelek kibocsátásától számított egy hónapra még a legnagyobb sietség mellett is szükség volt, hogy a meghívottak részt tudjanak venni az eseményen. Nagyszebenbe például augusztus 25-én érkezett meg a futár a meghívóval,1

5

és a hátralévő három hét éppen csak elegendő lehetett a küldöttség kiválasztására, útnak indítására és magára a hosszú útra. (Ez lehetett az oka annak is, hogy általában az országgyűlésekre is egy hónappal előtte küldték ki a meghívókat.1

6

) Úgy tűnhet azonban, hogy szeptemberben már nem a meghívókban szereplő eredeti időponttal számoltak, hiszen a király szeptember 13-án Budáról még csak arról számolt be Bártfának és Kassának, hogy, ha Isten is megsegíti, 11

1490. okt. 16.: nemo alius est, quam nos coronatus rex Hungarie sumus — DF 215 604. (Kiadása: Diplomatarium comitatus Sarosiensis, quod ex tabulariis et codicibus manuscriptis eruit Carolus Wagner. Posonii et Cassoviae 1780. — a továbbiakban: Dipl. Sáros — 138-139.), DF 270 681.; 1490. dec. 6.: tanquam vero et legittimo domino suo et coronato regi Hungarie — Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 37 672. - Hasonló megfogalmazás dec. 8-án: DL 97 806. 12

Bonfini IV/X/34., információját igazolja: Thallóczy Lajos: Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. Az oklevéltárat szerkesztette Horváth Sándor. (Monumenta Hungáriáé Historica, Diplomataria 40.) Bp. 1915. (a továbbiakban: Jajca) 77. (az eredetit 1. DL 37 670.) 13

1490. aug. 11-én a hét szász széknek és a Barcaságnak: DF 245 126.; 1490. aug. 12-én Szalónaki Baumkircher Vilmosnak és Györgynek: DL 103 979.; Sopronnak: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 1-7. kötet, II. rész 1-6. kötet. Sopron 1921-1943. (a továbbiakban: Sopron) 65-66. (DF 203 961.); Bártfának: Dipl. Sáros. 136., Bártfa szabad királyi város levéltára 1319-1526. I. kötet: 1319-től 1501-ig. Összeállította Iványi Béla. Bp. 1910. (a továbbiakban: Bártfa) 2815. sz. (DF 215 583.); Pozsonynak: DF 240 740. (Regesztáját 1. Archív mesta Bratislavy. Inventár stredovekych listín, listov a inych príbuznych písomností. Vypracovali D. Lehotská, D. Handzová, V Horváth, Z. Ilrabussay, N. Merglová. Praha 1956. 3911. sz.); Nagyszebennek: DF 245 887.; A hét-hkettő szász széknek: DF 245 888.; Kassának: Stephanus Katona-. História Critica regum Hungáriáé. Tomus X. Ordo XVII. 1490-1495. Budae 1793. (a továbbiakban: Hist. Crit. XVII.) 63. (DF 270 675.). 14

A városoknak küldött meghívókban az „aliquot notabiles de vestri medio eligere et meliori, quo fieri poterit, apparatu pro regni huius decore et nostra, item honore et splendore transmittere velitis" megfogalmazás szerepel. A báróknak küldött meghívóban csupán az a különbség, hogy személyes, és nem képviselők általi megjelenést kér, illetve szerepelteti a „neglectis interea aliis rebus vestris privatis" formulát. la

A DF 245 887. jelzetű meghívóra valaki ráírta, hogy „Recepi feria 4ta post Bartholomei" (aug. 25.). 16

Kubinyi András: A magyar országgyűlések tárgyalási rendje 1445-1526. Jogtörténeti Szemle 2006/2. 4-5. - L. pl. 1490. ápr. 17.: ad unum integrum mensem - idézi Kubinyi András-. A királyi tanács az 1490. évi interregnum idején (II. Ulászló választási feltételeinek létrejötte). Levéltári Közlemények 48-49. (1978) 63. (9. sz. jegyz).