Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
Azt nem lehet mondani, hogy László úr garasoskodott volna, amikor a lelki üdvéről volt szó. Nem számítva a herisinci birtok jövedelmeit, összesen 2975 forintot, egy kisebb vagyont fordított kegyes adományokra. Az összeg egy részének előteremtése alighanem feleségére és főleg Battyányi Boldizsárra várt, de az egyházra hagyott javak mennyisége és értéke akkor is tiszteletet parancsol. Nem nehéz észrevenni, hogy bár igyekezett megemlékezni az összes környékbeli egyházi intézményről, az obszerváns ferenceseket és a domonkosokat egyértelműen előnyben részesítette. Különösen szembetűnő a domonkosok iránti kedvezése, akik, mint köztudomású, Mátyás különleges pártfogását élvezték.26 3 Ezért talán nem túlzás ebben Hermanfi László gyakori budai tartózkodásának és udvari kapcsolatainak következményét látni. Ugyancsak összhangban állt a „korszellemmel" az obszerváns ferencesek támogatása, míg a csázmai káptalan favorizálása egy egész életen át ápolt, szinte mindennapi érintkezésen alapuló szoros kapcsolat logikus lezárása volt. Eredmények A fölösleges szószaporítást és ismétlést elkerülendő, csak a tanulmány legfontosabb tanulságait foglalom össze néhány pontban, különös tekintettel a korábban kényszerűségből szétválasztott területek együttes értékelésére. 1) Hermanfi László anyagi gyarapodását illetően legjobb, ha szó szerint idézzük Bónis Györgynek Henczelffy István kapcsán leírt szavait: „Valóságos birtokpolitikát folytatott, minden kedvező eshetőséget kihasználva (...), céltudatosan, lépésről lépésre haladt előre...".26 4 Ennek eredményeként sikerült elérnie a mágnások alsó szintjét, és megteremtenie Battyányi Boldizsár számára a további emelkedés feltételeit. Utóbbi pályafutásának elemzése külön tanulmányt igényelne, annyit mégis érdemes leszögezni, hogy ő, mármint Battyányi, meg sem próbált élni a lehetőséggel. Bár alkalmanként már megkapta a magnificus jelzőt, rövid jajcai bánsága után visszavonult Szlavóniába, és udvari karrierje helyett bánok egész sorát szolgálta vicebánként, hogy aztán fogadott apjához hasonlóan egy pusztán szimbolikus jelentőségű hivatalban, alországbíróként fejezze be hosszú pályafutását. Az áttörés végül fiának, Ferencnek sikerült röviddel Mohács előtt, alapvetően megváltozott körülmények között. 2) Hermanfi László, de a többi szlavóniai birtokos (Oresjaiak, Ervenceiek, Pozsegai Miklós, Kapitánfi András) esetében is láttuk, hogy a birtokszerzésnek alapvető feltétele volt az udvarban befolyásos személyekkel fenntartott kapcsolat: egy hatalmas, Szlavóniában (is) birtokos mágnás pártfogása (Maróti, Csupor, Bánfi, Újlaki, Ernuszt) nagyot javíthatott familiárisa, illetve pártfogoltja helyzetén. A patrónus eltűnése, illetve politikai bukása viszont ellenkező eredménnyel járhatott. Kapitánfi And-2b3 Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (História Könyvtár - Monográfiák 17.) Bp. 2001. 278. 264 Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 369.