Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
bánsága idején biztosan megismerkedett Hermanfival, és később is találkozhattak Budán, mégsem valószínű, hogy alnádori kinevezésének ötlete tőle eredt. Közelebb járunk az igazsághoz, ha a befolyásos nádori és szlavóniai ítélőmester, Korotnai János kezét látjuk a dologban. Erre utal, hogy Hermanfi Szapolyai halála után, Nagylucsei Orbán helytartósága idején is hivatalában maradt. A kérdés mármost az, mi volt egyáltalán az értelme Hermanfi alnádori kinevezésének? Gondolhatnánk, hogy a dolog valamiképpen összefüggésben állt Mátyás utolsó éveiben követett kormányzati politikájával, akárcsak Borsvai Benedek Pest megyei alispánsága esetében.24 0 Amíg azonban Borsvai működésének nyomaijói láthatóak, és így értékelhetőek is, Hermanfi László alnádori tevékenységét alig lehet megragadni.24 1 Tisztsége politikai hatalommal nem járt: sem a budai vár fölött, sem Pest megyében nem gyakorolt semmilyen joghatóságot, sőt, éppen az 1486. évi törvénykönyv következtében, nádori közgyűlést sem tarthatott. A nádori pereket az ítélőmester, Korotnai tárgyalta, és, bár Hermanfi alnádorként vett részt a Perényi-Drágfi per tárgyalásán, sem az ebben megnyilvánuló tekintély, sem az esetleges fizetés nem indokolja kellőképpen László úr hivatalvállalását a nádori kúriában. Jellemző egyébként, hogy nem is maradt a fővárosban: már 1486. március végén ismét Szlavóniában találjuk,24 2 és később sincs nyoma, hogy huzamosabb időt töltött volna Budán. Éppen ezért talán nem kockázatos kijelenteni, hogy az alnádori címre inkább Hermanfi Lászlónak volt szüksége, aki ilyen minőségében vitán felül a szlavón köznemesség elsőszámú vezetőjévé emelkedett. Korotnainak aligha okozott nehézséget a politikailag súlytalan, de Szlavóniában jól csengő állást kijárni ismerőse számára, aki új címe birtokában otthon még inkább felléphetett a szlavón nemesség politikai vezetőjeként. Szapolyait és Nagylucseit mindenki ismerte az országban, azt is tudták, milyen kapcsolat fűzi őket az uralkodóhoz, és a fényükben a helyettesük is bátran sütkérezhetett. A fogott bíróságok kapcsán szó esett már arról, hogy László úr tekintélye láthatóan megnőtt kinevezése után, és ha egy Kanizsai vagy Hédervári is adott a véleményére, Szlavóniában e hatás csak hatványozottabban érvényesülhetett. 1486 szeptemberében az Ausztriában tartózkodó Mátyás addig szokatlan hangnemben fordult Szlavónia nemeseihez. Rendkívül csodálkozik rajta — írja —, hogy évről évre újabb megállapodást akarnak kötni a püspökkel a tizedfizetés ügyében, de sem ezeket, sem a király parancsait nem tartják tiszteletben. Most a püspök panaszából értesült, hogy az előző esztendei egyezséget is föl akarják rúgni, és állandó alakoskodásuk miatt a püspökség jövedelmei egészen elapadtak. Ez aligha volt igaz, Mátyás mégis mint az egyházak védelmezője léként valóban könnyű felületesen „primo"-nak olvasni. Tegyük hozzá, hogy Bónis összes többi adata is 1487-ből és a következő évekből származik. 240 Borsvai alispánságára 1. Tringli István: Pest megye a késő középkorban. In: Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig. Torma István közreműködésével szerkesztette Zsoldos Attila. Bp. 2001. 159-161. 241 1488 júniusában királyi parancsra a személynök, Drági Tamás, valamint Korotnai János nádori és Hásságyi István országbírói ítélőmester társaságában jár el egy ügyben Budán, 1. Isprave 3108. sz. 242 DL 107 065.
