Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
szen leszögezték, hogy a megállapodás csupán a soron következő adóbehajtásra vonatkozik, azt követően pedig mindkét félnek jogában áll módosításokat kérni.17 3 Elképzelhető, hogy normális körülmények között az egyezmény tartós jó viszony megalapozója lehetett volna, a politikai helyzet változása azonban ennek hamarosan útját állta. Felettébb érdekes, hogy Szlavóniában a Vitéz-féle összeesküvés nem keltett hullámokat, dacára annak, hogy a mozgalom egyik állítólagos oka, az oszmánok elleni harc elhanyagolása, éppen Szlavóniát érintette súlyosan. 1469 júniusában Laki Tuz János bánnak kellett mozgósítania a szlavón nemességet egy török betörés kivédésére,17 4 majd az összeesküvést megelőző kritikus hónapokban utódai, Magyar Balázs és Horvát Dámján tették ugyanezt.17 5 Jóllehet a szervezkedés vezetői között két szlavóniai származású főpapot (Vitéz János és Janus Pannonius) találunk, ráadásul a két Tuz, János volt bán és Osvát zágrábi püspök is szorosan kötődött a tartományhoz, tervükhöz éppen Szlavóniában — saját familiárisaikon kívül — nem tudtak támogatókat szerezni.17 6 Mi több, 1471 szeptemberében, a Mátyás uralmának konszolidálása szempontjából kulcsfontosságú budai országgyűlésen résztvett Hermanfi László is, miközben minapi dominusa, Tuz János, menekülni volt kénytelen. László úr budai tartózkodásának egyetlen dokumentumából talán nem elhamarkodottan következtetünk arra, hogy szlavóniai tekintélyét kiváló politikai érzékkel válságos helyzetű uralkodója érdekében vetette latba: azzal az indoklással kapott ugyanis Mátyástól adományt, hogy mint a szlavón regnum „kiemelkedő nemes"-e nemcsak maga áll készenlétben a királyi méltóság és a korona hűséges szolgálatára, hanem arra másokat is ösztönöz.17 7 Figyelemre méltó, hogy az oklevél relátora egy másik szlavóniai, István glogoncai prépost volt. Aligha szükséges ennél csattanósabb bizonyíték annak alátámasztására, hogy a tekintélyes szlavón köznemesség továbbra sem a bánt, hanem a királyt tekintette a politikai rendszer sarokkövének és a hatalom végső forrásának. Tuz Osvát zágrábi püspök belekeveredése a Vitéz-összeesküvésbe azzal a következménnyel járt, hogy Mátyás, föladva korábban és később képviselt álláspontját, átmenetileg a szlavón nemesség mellé állt a tizedek ügyében. 1472. januárjában azt a parancsot küldte Körös megye nemességének, hogy mivel a püspök a király utasítása ellenére sem küldte el csapatait az ország ellenségei, jelesül a betörő lengyelek ellen, addig ne engedjék neki behajtani a tizedet, amíg az ő, Mátyás, bocsánatát el nem nyeri. Egyszersmind megígérte, hogy az esetleges egyházi szankciók alól a pápai legátussal fogja feloldoztatni őket.178 Osvát püspök politikai súlyát és tehetségét mutatja ugyanakkor, hogy a király 173 Uo. 174 DL 17 204. 175 DF 255 842. 171 ' A szlavóniai familiárisok levelesítésére 1481-ben került sor, 1. alább az 1481. évi zágrábi közgyűlés tárgyalásánál. 1471: ipse siquidem notabilis nobilis regni nostri Sclavonie non solum solus paratus esse sed eciam alios inducere videtur ad exhibenda opera fidelitatis in honorem nostre regie dignitatis et corone - DL 100 816. 178 DF 268 092.
