Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Grebeni Hermanfí László alnádor. Egy tekintélyes szlavón köznemesi politikus pályaképe (Második közlemény) II/267
a körösi szék működését szerencsés körülmények miatt jobban ismerjük. 1417-től ugyanis az a Raveni Mihály volt a körösi ítélőmester, aki egyszersmind királyi jogügyigazgatóként is tevékenykedett, így viszonylag sok minden tudható róla.12 6 így az is, hogy 1423. június 23-án Borbála királyné oldalán tartózkodik Egerben,12 7 hat nappal korábban pedig az ugyancsak távollevő Ciliéi Herman bán Kőrösön kelt vizsgálati parancsát pecsétjeinek távollétében Ablancz-i Mihály körösi alispán pecsétjével erősíti meg.128 Az eset nem elszigetelt. 1429 októberében Raveni Mihály mester mások társaságában királyi parancsra Sopron megyében tartott közgyűlést,12 9 majd uralkodójával együtt Pozsonyban ült törvényszéket.13 0 Aligha véletlen, hogy ugyanezen időszak alatt a bán nevében kiadott parancsokon ismét a körösi alispánok pecsétjei vannak.13 1 Vagyis: Mihály mester a tiltás ellenére magánál tartotta valamennyi pecsétet, jóllehet, és ezt fontos kiemelni, nem ismeretes olyan eset, hogy nádori vagy országbírói kollégájához hasonlóan útközben a bán nevében állított volna ki oklevelet. Raveni utóda a körösi széken, Haraszti Tapán Kelemen, egyszersmind országbírói ítélőmester is volt,13 2 valószínű tehát, hogy ő szintén sokszor volt távol Szlavóniától. Az ő idejében ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy a pecséteket elvitték volna a törvényszékről: az okleveleken rendszeresen a vicebánok pecsétje van, és egyszer sem fordul elő a Raveni idejében gyakori alispáni pecsételési záradék. Valószínű tehát, hogy az országbírói irodához hasonlóan a vicebánok bírói pecsétjét egy nótáriusnál hagyta a körösi széken, és azzal a távolétében is rutinszerűen folyt mindama oklevelek kiadása, amelyek nem igényelték az autentikus pecsét használatát. Úgy látszik azonban, hogy a szlavón nemesség ezzel a megoldással sem volt megelégedve. Haraszti Tapán halála után ugyanis — igaz, nem azonnal — feltűnik az első olyan személy, aki egyszerre viseli a körösi és zágrábi ítélőmesterséget, majd rövidesen már szlavón ítélőmesternek nevezik.13 3 Aligha véletlen, hogy Cirkvenai Mikcsec Pál szolgabíróból lett protonótárius, kétségtelenül a szlavón nemesség választásával.13 4 Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az első olyan szlavóniai származású ítélőmester választására, aki nem viselt párhuzamosan kúriai hivatalt, éppen abban az időszakban került sor, amikor a királyi hatalomnak semmilyen mozgástere nem volt Szavóniában. Továbbra sem találunk azonban példát arra, hogy Pál mester a két törvényszéken kívül adott volna ki okleveleket a vicebáni pecsét (helyesebben, ekkor már: pecsétek) alatt. Ez azt jelenti, hogy az 1460-as években, kihasználva a királyi hatalom gyengeségét és a bánok (Vitovec János és Újlaki Miklós) csaknem folyamatos távollétét, il-126 Uo. 133. 127 DF 231 449., vö. ZsO. X. 862. sz. 128 ZsO. X. 818. sz. 129 Sopron vármegye története. Oklevéltár I—II. Szerk. Nagy Imre. Sopron 1889-1891. II. 128-132. és 149-153. 130 Bónis Gy.\ Jogtudó i. m. 133. 131 DL 102 038., DL 33 874., DL 33 875., DL 106 823. 132 Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 183., 188. 133 Uo. 277. 134 Mályusz E.: Szlavóniai és horvátországi pálos i. m. (Harmadik közlemény) Levéltári Közlemények 6. (1928) 134.
