Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Wissenschaftsbeziehungen und ihr Beitrag zur Modernisierung das deutsch-ungarische Beispiel (Ism.: Orosz László) I/253

Az országgyűlési almanachot több mint harminctagú történész team, generációk mintaszerűen összehangolt, példás munkája hívta életre. A vaskos kötetet nem kevés tanulsággal gyarapodva olvashatják kutatók, tanárok, diákok; csakúgy mint a közélet formálói vagy „csupán" a korszak és a téma iránt érdeklődő személyek. Föglein Gizella WISSENSCHAFTSBEZIEHUNGEN UND IHR BEITRAG ZUR MODERNISIERUNG Das deutsch-ungarische Beispiel Südosteuropäische Arbeiten, Nr. 125. Hrsg. von Holger Fischer R. Oldenbourg Verlag, München, 2005. 568 o. TUDOMÁNYOS KAPCSOLATOK ÉS AZOK HOZZÁJÁRULÁSA A MODERNIZÁLÁSHOZ A német-magyar példa A müncheni Südost-Institut kiadványsorozatában megjelentetett tanulmánykötet egy 2003-ban lezárult, fél évtizedes kutatási projekt (Az újkori német-magyar tudományos kapcsolatok hatásai a politika, a gazdaság és a társadalom modernizálására) eredményeinek összefoglalója. A projekt komoly előzményekre tekint vissza, ily módon tematikai és kronológiai bővítése kíván lenni annak a 90-es években két etapban lezajlott kutatási együttműködésnek, amely során a két ország szakemberei (akkor még) a természettudományok és a technika területén kimutatható történelmi és jelenkori kapcsolatok dokumentálására szorítkoztak. Természetesen e két korábbi projekt eredményei is tanulmánykötetek formájában gyümölcsöztek: Technologietransfer und Wissenschaftsaustausch zwischen Ungarn und Deutschland. Aspekte der historischen Beziehungen in Naturwissenschaften und Technik. Hrsg. von Holger Fischer und Ferenc Szabadváry. Südosteuropäische Arbeiten, Nr. 94. München, 1995., illetve Deutsch-ungarische Beziehungen in Naturwissenschaft und Technik nach dem Zweiten Weltkrieg. Hrsg. von Holger Fischer. Südosteuropäische Arbeiten, Nr. 103. München, 1999. E mostanra másfél évtizedes kutatási együttműködés harmadik fázisában is az induláskor megfogalmazódott kérdések foglalkoztatták a szerzőket, úgy, ahogyan ezt a tanulmánykötet szerkesztője meg is fogalmazta előszavában: „Kik voltak a tudományos és technológiai transzfer hordozói? Melyek voltak a transzfer okai és indítékai? Milyen történeti-politikai és társadalmi-gazdasági keretfeltételek voltak adottak a transzfer számára? Milyen minták és modellek mentén játszódott le a transzfer folyamata?" A harmadik projekt és a hozzá tartozó tanulmánykötet azonban számos ponton szélesítette látókörét és a korábbi kutatások alapvetően technikatörténeti orientációjával szemben számos új diszciplína beemelését és vizsgálatát is felvállalta. Tematikáját tekintve tehát számottevően gazdagodott a vállalkozás. A technika, valamint a mérnöki és természettudományok köre kibővült a társadalom- és gazdaságtörténet, a jogtudomány, az irodalomtudomány, a filozófia, a tudománypolitika, a kultúrtörténet és a hungarológia szempontrendszerével és vonatkozó vizsgálataival. A kiszélesített látókör (az interdiszciplinaritás) pedig lehetőséget teremtett az eddigi kérdéskör kibővített újjáfogalmazására, nevezetesen: hogyan járultak hozzá a német-magyar tudományos kapcsolatok a szellemi megújuláshoz, a társadalmi, gazdasági és politikai modernizálódáshoz, természetesen elsősorban Magyarország esetében? A német-magyar tudományos kapcsolatok nem kellőképpen feltárt fejezetét képezik a két ország kapcsolattörténetének, s ahogyan előszavában Fischer maga is leszögezi, e tekintetben egész napjainkig nem született még a középkortól a 20. századig terjedő átfogó és lezárt szintézis. Összegzésre váró részeredmények sorával rendelkezünk csupán, még akkor is, ha ezek felfűzésével, rendszerezésével olykor megpróbálkozik egy-egy gyűjteményes kötet. Ezék közé tartozik a Südost-Institut kiadványsorozatának e szóban forgó darabja, mint ahogy az 1991-ben Szegeden megrendezett III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus konferenciakötete is (Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. I—III. kötet. Szerk. Békési Imre, Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit. Budapest-Szeged, 1993.), valamint — tágabb geográfiai összefüggésekben — az Österreichisches Ost- und Südosteuropa-Institut 80-as évekbeli kutatási projektjeinek közzétett eredményei (Wegenetz europäischen Geistes. Wissenschaftszentren und geistige Wechselbeziehungen zwischen Mittel- und Südosteuropa vom Ende des 18. Jahrhunderts bis zum Ersten Weltkrieg. Hrsg. von