Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
34) Trettina Árpád (1867-1930) diplomata vizsga: 1895 35) Ugrón István (1862) konzuli vizsga: 18865 9 36) Velics Lajos (1857-1917) diplomata vizsga: 1880 37) Wodianer Rudolf (1859-1932) konzuli vizsga: 18816 o 38) Wolf Károly (1842-1919) nem tett diplomata vizsgát Haymerle és Kálnoky külügyminiszterségének, a dualizmus megszilárdulásának időszakában megnő a magyar honos külügyi tisztviselők száma és súlya a Ballhausplatzon, a magyar honos tisztviselők véglegesen beépülnek a külügyminisztérium gépezetébe. A másfél évtized során hivatalba lépő 38 tisztviselőből 32 (84,2%) szabályos végzettséggel rendelkezik. S tulajdonképpen egyetlen olyan arisztokrata diplomata akad, Széchenyi Manó gróf, aki pusztán társadalmi rangjának, arisztokrata voltának köszönheti kinevezését. Széchenyi Manó, Kálmán k.k. kamarás fia. 1883-ban Kálnoky felterjesztésére ideiglenes attasé beosztásba kerül a berlini követségre.6 1 Három év múlva a külügyminiszter teljesen szokatlan módon azt ajánlja az uralkodónak, hogy Széchenyi Manó gróf esetében, aki a néhai császári-királyi főistállómester Grünne gróf unokája, s aki eddigi állomáshelyein, Berlinben és az olasz udvarban ismételten bizonyságát adta a diplomáciai szolgálatra való alkalmasságának, bízvást eltekinthetnek attól, hogy képzettségét elméleti próba alá vessék . Szeptember 29-én az uralkodó elfogadja a külügyminiszter felterjesztését. Kálnoky indokolása akár egy fél évszázaddal korábban is íródhatott volna. Különösen figyelemreméltó az akkor már elhunyt nagyapára való hivatkozás, arra a Grünnére, aki ismeretesen a bécsi udvar „rossz szelleme" volt, a császár anyjának kedvence, aki a korai években a fiatal uralkodóra is nagy hatást gyakorolt. Ilyen nyíltan a család aulikus voltára, a császárnak tett szolgálataira hivatkozni civil (nem katonai) állásokra való kinevezésnél a századvégen már nem volt szokás. Széchenyi Manó azután a szabályosan halad előre, 1897-ben követségi tanácsos, néhány hónapig kényszerűségből és a minisztérium megelégedésére önállóan vezeti az athéni követséget. Utóbb elhagyja ugyan a külügyi pályát, de az aligha tekinthető kudarcnak. Mint korábban több külügyi tisztviselő, ő is a király személye körüli minisztériumba kerül, és rövid államtitkárság után 1898-1900 között a bécsi magyar minisztérium vezetője. Széchenyi Manón kívül nem tett diplomata vizsgát a két magyar osztályfőnök, Cziráky Béla és Szögyény-Marich László. Mindketten magyar politikusként eleve osztályfőnöki rangban kerülnek a minisztériumba, tehát egyáltalán nem szabályos hivatali pályát futnak be.6 2 Kifejezetten gazdasági szakemberként hívja Kálnoky 1892-ben a magyar kereskedelmi minisztériumból Mihalovich Jánost,63 majd Wolf Károlyt. Mihalovich a budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust és a felség személye körüli miniszter, majd 1892-től 1914-ig a Monarchia berlini nagykövete. Vö. Somogyi, Hagyomány és átalakulás 186-187. 59 1908-ban diplomáciai szolgálatba veszik. Követségi tanácsosi kinevezéssel 1911-ben belgrádi követ. 60 1912-ben sziámi követnek nevezik ki, ez az első diplomáciai beosztása. Korábban főkonzul különböző helyeken 61 Kálnoky első felterjesztése 1883. november 16. A diplomata vizsga alóli felmentését javasló irata 1886. szeptember 24. HHStA., AR. Fach 4, Karton 341. 62 A magyar osztályfőnökökről: Somogyi, Hagyomány és átalakulás 95-114. 63 Uo. 114.
