Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - A szakadék szélén... Az MTI bizalmas jelentései 1943. július 22.-1944. március 10. (Ism.: Joó András) I/242

tiszt vezetésével működött. Utóbbihoz tartozott az a két haditudósító század, amely 1942-ben a 2. magyar hadsereg kötelékében került ki a frontra. Újságírókon kívül filmesek, fényképészek, rajzolók voltak alárendelve. A belföldi propaganda alosztály az elkészült cikkeket a sajtónak, a filmfelvételeket a Magyar Filmiroda filmhíradójának a továbbította. Megjelenésüket azonban nem tilthatta meg, erre már csak a miniszterelnök sajtóosztályán működő cenzúrabizottságnak volt felhatalmazása. Mivel a haditudósítók írásainak színvonalával az igényesebb lapok nem mindig voltak megelégedve, ezért — önálló kezdeményezésként — saját tartalékos tiszt újságíróik közül küldtek néhányat a harctérre, azonban 1942 szeptemberére — amikor a főszerkesztői értekezletek folyamata megindult — már mindannyian hazatértek. Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök olyannyira felháborodott ezen, hogy először hadbírósággal, majd a sajtókamarából való kizárással fenyegette meg a tudósítókat, de végül egyikre sem került sor. 1942 áprilisában alakult meg polgári vonalon a Nemzetvédelmi és Propagandaminisztérium, a még Gömbös Gyula által pártfogolt, erősen németbarát Antal István vezetésével. Antal személyét és működését Apponyi György gróf nem sokkal később parlamenti beszédben kifogásolta, utalva arra, hogy jobb lenne, ha a miniszterelnök közvetlenül irányítaná az információs szolgálatot. Vele szemben a sajtóirányításban Ullein-Revicky Antal igyekezett némi ellensúlyt képezni mérsékeltebb, háborúellenes, kevésbé elkötelezett tájékoztatáspolitikával - nem mindig sikerrel. Kettejük viszonyáról félig tréfásan — és félig sem őszintén — nyilatkozott Ullein-Reviczky az 1943. április 7-i értekezlet végén: „Nyugodtan állíthatom, hogy Antal Istvánnal a legteljesebb összhangban állónak érzem magam. Isten őrizzen meg, hogy valamit átvegyek tőle, őneki viszont szívesen adnék minél többet, de neki sem kell." Felmerül a kérdés, hol voltak eddig ezek az izgalmas dokumentumok? Nos, Haraszthy Elemér, aki a Rádiót képviselte a főszerkesztői értekezleteken, főnökével, Bosin Endrével együtt foglalta írásba az elhangzottakat. Az összefoglalók később az MTI házi archívumába. A nagy forrásértékű, sok új információt tartalmazó dokumentumok sokat adhatnak a történészeknek. Még a hétköznapok világába — a társasági élet eseményeibe, a közszájon forgó beszédtémákba és a korabeli pletykákba — is bepillantást engednek, de a középpontban természetesen a nagypolitika fejleményei állnak. Kiderül e dokumentumokból, hogy a politikai- és a sajtóelit véleménye gyakran nagyon is távol állt a közönség számára hozzáférhető nyilatkozatoktól. Ne felejtsük, hogy ekkor már megindultak — sok közvetítéssel, nagy titokban — a fegyverszünet irányában tapogatózó tárgyalások a Kállay-kormány és a szövetségesek (tulajdonképpen Anglia) között. Nagyon fontossá vált, hogy a szövetségesek milyen képet kapnak, milyen véleményt formálhatnak a megnagyobbodott Magyarországról. A tájékoztatás fő csatornája pedig a még mindig — a faji rendelkezések és háborús megszorítások dacára is — sokszínű és árnyalt magyar sajtó volt. A magyar sajtópolitikának viszont tekintettel kellett lennie a németek igényeire is, akik — már egy évtizede „gleichschaltolt" újságokhoz szokván — nem mindig tolerálták a magyar lapok szabadabb hangvételét. így a magyar sajtónak egyszerre angol- és németbarátnak kellett lennie, s ezt a két lovat bajosan lehetett egyszerre megülni. Erre utal az is, hogy a főszerkesztői értekezletek utolsó időszakában olykor már hetente kétszer is össze kellett hívni a testületet. A kötetben közölt összefoglalók mindegyikéhez értékes jegyzetanyag tartozik, amely a szövegben előforduló személyekről, az események hátteréről ad nagyon alapos információkat. A szerkesztő terjedelmes függeléket helyezett el a kötet végén, amelyben a korabeli újságok és folyóiratok jegyzéke, sajtószemelvények és egykorú beszédek részletei kaptak helyet. Az ugyancsak értékes képanyaggal kiegészülve ezek segítséget nyújtanak Magyarország háborús viszonyainak jobb megértéséhez és a további kutatásokhoz egyaránt. Róbert Péter A SZAKADÉK SZÉLÉN... Az MTI bizalmas jelentései 1943. július 22. - 1944. március 10. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Balogh Margit, Andreides Gábor, Z. Karvalics László, Tátrai Gábor. Napvilág Kiadó-Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2006. 293 o. „Persze elég nagyok a nehézségek, éppen a legkritikusabb 43-44-es időszakra nézve. Alig van írás, amelynek alapján rekonstruálni tudnám azokat az állomásokat, amelyeken át [...] 1943 végén eljutottam az „apokalipszis vagy csoda" alternatívájához." Az idézett szavakat Szegedy-Maszák Ala-