Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3

Ennek a társaságnak jó része már a kiegyezés előtt diplomata volt, ill. már akkor állami (birodalmi) szolgálatban állt. A diplomaták (tehát a külszolgálatiak) általában arisztokraták, a ballhausplatzi tisztviselők többnyire közönséges nemesek. Ez utóbbi kategóriába tartozik az a néhány tisztviselő is, akit Beust közvetlenül a kiegyezés után a közös ügyek kezelésére, a magyar kapcsolattartásra a magyar ügyekben való jártassága okán vesz fel minisztériumába. Tehát a csoport heterogén. Mégis, már csak kis létszáma okán is indokolt tagjait egy csoportban vizsgálni. Nem gondolom ugyan, hogy az 187l-es esztendő korszakhatár volna a külügyminisztériumnak mint hivatalnak a történetében. Ha megállapítható cezúra, az nyilván a kiegyezés (a dualista alkotmányos átalakítás) és Beust ezzel összefüggő hivatali modernizációs reformja: az 1869. évi rendelkezés, amely megszabta a hivatalvállalás feltételeit. Minthogy azonban ezeknek a nyilván nem egyenlő súlyú eseményeknek a hatása nem azonnal jelentkezett, jelölöm meg Beust menesztését a korszak végének. Az igazán előkelő nagy karriert befutott arisztokraták esetében a végzettség mint kritérium, vagy mint olyan tényező, amit a különböző miniszteri felterjesztésekben említeni kellene, fel sem merül. Közülük csak az apja oldalán nagyon tudatosan diplomatának készülő Zichy Tivadar tesz diplomatavizsgát 1871-ben.2

9

Bár a birodalom nyugati tartományaiból érkező arisztokrata diplomatákra vonatkozó hasonló kutatásokkal nem rendelkezünk, nyilvánvaló, hogy a szakképzettség-végzettség tekintetében nem lehetett különbség a Trauttmannsdorffok, Dietrichsteinek, Thunok, Kinskyk, ill. az Apponyiak, Károlyiak Széchenyiek, vagy Zichyk között. Az itt felsorolt 19 főből Zichy Tivadaron kívül csak Hunyady Alajos és a Rosty fivérek rendelkeztek az előírás szerinti végzettséggel (21%). Közülük Hunyady meglehetősen kalandos előzmények után letette ugyan a diplomata vizsgát, ám annak előfeltételével, a három jogi államvizsgával nem rendelkezett. Csak egyet sikerült megszereznie, a másik kettőt Nopcsa báró, Erzsébet királyné főudvarmestere közbenjárására ajándékba kapta.30

Kállay Béni belgrádi főkonzuli kinevezése végletesen szemben áll a szabályos hivatali gyakorlattal. A jogi végzettségű, széleskörű nyelvi-történeti felkészültségű tudós embert nem pusztán konzuli vizsga, hanem minden előzetes állami szolgálat nélkül nevezi ki Andrássy magyar miniszterelnök javaslatára Beust külügyminiszter belgrádi főkonzulnak.3

1 Ismeretes, hogy ebben az időszakban a ballhausplatzi szolgálat és a külföldi küldetés élesen elvált egymástól. Akik csak Bécsben szolgáltak nem rendelkeztek diplomáciai végzettséggel és nem is aspiráltak arra, hogy külföldi szol-29

Pályájáról: Somogyi, Hagyomány és átalakulás 195-197. 30

1874-ben részletesen szabályozzák a jogi doktorátus megszerzésének feltételeit. Az első szigorlat a jogi, a második az államtudományi tárgyakat tartalmazta, míg a harmadik jelentette a tulajdonképpeni doktorátust. Vő.: Máthé Gábor, A magyar közigazgatási képzés történeti modellje. In: Uő., A magyar közszolgálat. Közigazgatási szakemberképzés a XX. században. (Budapest 1995) 118-119. Hunyady anyja Henriette Liechtenstein hercegnő Erzsébet császár- és királyné udvarhölgye. A meglehetősen zavaros múltú fiatalember érdekében Nopcsa közvetelenül a miniszterhez fordul. Nopcsa Beusthoz 1871. május 6. HHStA., AR. Fach 6, Karton 71. Hunyady pályájára más vonatkozásban még visszatérek. 31

Ress Imre, Magyarok a közös pénzügyminisztériumban. In: Fazekas István, Ujváry Gábor (szerk.), Császár és király. Történelmi utazás: Ausztria és Magyarország 1526-1918. Katalógus (Bécs 2001) 89-95.