Századok – 2008
KISEBB CIKKEK - Horváth Pál: Mementóul az Eckhart-életműhöz (Ami az Emlékkönyvből kimaradt) I/195
res tudománytörténeti vizsgálódások ki- dapest) nemzetközi jogtörténeti tudoterjesztésére. A kutató bázisok elsődle- mányos konferenciákon, ilyen előzméges (oktató-nevelői) feladatai ösztönöz- nyek után kerülhetett sor nem egy ték permanens módon a joghistorikuso- erőteljes és termékeny tudománytörkat, hogy az adott tudományágazat fej- téneti párbeszédre (esetenként polélődéstörténetét rendszerbe foglalják, miára is), amely mindenképpen előbbhogy a polgári jellegű jogtudomány ma- re vitte a hazai jogi historizmus fejlőradandó eredményeinek a felhasználást déstörténetének ügyét. Mindez persze eszmeileg is tisztázzák. A felidézett kri- gyökereivel sokrétűen visszanyúlik az tikai vizsgálódások (Fejér Gy., Pray, Ka- Eckhart Ferenc által végzett úttörő váltona), és akár a legkorábbi módszeres lalkozáshoz és főként annak maradantudománytörténeti eredmények nyo- dó értékeihez. mán1 0 azonban viszonylag hamar tuda- Két jelentős felismerés ösztönöztosult minálunk, hogy a megoldásra te és egyben gazdagította ezt a törekváró problémák nem egy kutató testére vést még az 50-es, 60-as évek eredmészabottan jelentkeznek. A módszeres nyei nyomán, miután a tudománytajogtörténetírás közel három teljes lan előítéletek feloldására, ill. a masaeculumot átívelő fejlődés ténye, ill. gyar jogi gondolkodás haladó hagyoszélesebb értelemben közgondolkodást mányainak a feltárására való törekvés formáló ágazati jogi historizmus egy egyaránt a témakör sokoldalú vizsgáennél jóval kiterjedtebb jelenléte tehát latát igényelte. Egyik oldalról nyilváneleve a megközelítési pontok sokféle- valóvá vált, hogy a jogi historizmus haségét is kitermelte. zánkban immár több évszázadra Az alapjaiban megújult újabb kori visszavezethetően szerves alkotóeleme jogtörténetírás életrevalóságát jelzi a közgondolkodásnak és ilyen értelemmindenek előtt, hogy a tudomány ez elől ben a módszeres jogtörténetírás keza munkaigényes penzum elől nem tért deteit is nyomon követhetjük az újkor ki és a témakör komplex megközelítését századaiba visszanyúlva. Másrészről célzó törekvéseket is eleve bátorította, elvitathatatlanul indokoltnak tűnt, így a részletkutatások hiánya által ösz- hogy a hazai jogi közgondolkodást fortönözve az utóbbi negyed-fél évszázad máló különféle eszmeáramlatok hatáfolyamán jószerével minden aktív jogtör- sának útvesztőit a maga valóságában ténész hallatta szavát a tudománytörté- fel kell tárni ahhoz, hogy a jogi histonet tárgykörében és az imigyen gyarapo- rizmus időtálló eredményei szervesen dó eredmények egyre gyakrabban beke- beintegrálhatók legyenek a hazai morültek pl. a magyar-csehszlovák jogtörté- dern történettudomány világképébe. íme neti tudományos együttműködés talaján ezért van az, hogy az Eckhart által megfogant nemzetközi fórumaink anyagaiba kezdett úton vizsgálódásaink messze az is. A Smolenicén (Szomolányban, 1971), újkor századaiba visszanyúlnak anélkül, Krakkóban (1973), Berlinben (1978) és hogy egyfajta egyedülvaló, netán idealia hazai rendezésű (Pécs, Szeged, Bu-10 Baranyai Decsi János, a protestáns ál- adatai alapján. Ld. Baranyai Decsi János in: Malamelméleti-jogi tudományosság eredményeinek gyar Jogtudósok I. Szerk. Hamza Gábor. Bp. számbavétele, illetve az oktalanul elfeledett egy- 1999, Gutheil Jenő: Veszprém Árpád-kori főiskoházi alapítású jogi fotanodánk hiteles levéltári
