Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945-1947 között I/153
Mindszenty József esztergomi érseki kinevezését 1945. október elején, Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb időszakában kapta. Úgy érezte, hatalmas feladat áll előtte: a második világháború okozta erkölcsi-lelkiszellemi süllyedésből kell felemelnie a magyarországi és részben a határon túli magyar katolikus közösséget. Küldetése alapvetését így summázta: „A gyűlölet lávája egy évtizede elöntötte a világot, úgyhogy fuldoklunk benne ma is, mi azonban a Krisztus és az Egyház szeretet-tanát közvetítjük mindenkor, ma is... Akik gyűlölnek, nem Krisztuséi, nem is az emberi méltóság birtokosai, akik szeretnek, azok keresztények és kérges kézzel is keresztények..." Követendő eszmerendszernek a katolikus egyház tanításait tartotta, úgy vélte, azok megvalósítása a legfontosabb feladat. A politikáról és a politikusokról, a következőképpen vélekedett: „A Földön a világ kezdetétől sok hatalmas uralkodott: cézárok, Napóleonok, Hitlerek és Mussolinik. És elmúltak. És mi minden múlik még..."3 Azt remélte, fellépése hatására idővel megváltozhat a csehszlovák vezetés magyarságpolitikája is. Úgy gondolta, ha sikerül a közvélemény és a sajtó figyelmét folyamatosan e kérdésre összpontosítania, hamarabb konszolidálódhat a helyzet, és a lakosságcsere, a deportálások, kitelepítések is elmaradhatnak. A kassai kormányprogram Az Edvard Benes által Londonban alakított csehszlovák emigráns kormány a második világháború éveiben átértékelte a nemzetiségekkel kapcsolatos politikáját. A korábbi — szerintük nem kielégítő eredményekkel járó — asszimilációs politikát az idegen népcsoportoktól, a németektől és magyaroktól való megszabadulás gondolatával cserélték fel. Benes személyes tragédiaként élte meg életműve, Csehszlovákia összeomlását 1938-39-ben, s mindezért az országban élő nemzetiségeket okolta. Nemzetállamot akart létrehozni, ahol egybeesnek az etnikai és a politikai határok. Elképzelése szerint a nemzeti kisebbségek szüntelen zavart keltő tényezők az államéletben, ezért kiküszöbölendők. Elgondolásaival sokan rokonszenveztek, nemcsak a csehszlovák állami szervek, hanem a győztes hatalmak képviselői között is, akik az ország szétesésének egyik okát a német és magyar pártok csehszlovákiai tevékenységében látták. A megtorlásokhoz a kollektív felelősség elvének meghirdetése szolgáltatta az elvi alapot. Benes a kisebbségek eltávolításával a müncheni egyezmény bármikori, bármilyen formában való megismétlődésének lehetőségét akarta kizárni. A németek és a magyarok kitelepítésével, vagyis az etnikai megoszlás erőszakos megváltoztatásával Csehszlovákia arra törekedett, hogy az ország politikai határait a jövőben ne lehessen megkérdőjelezni. rancsnokságra bízta a fegyverszüneti rendszer ellenőrzését. A békeszerződés életbe léptetéséig a magyar kormánynak a SzEB utasításait kellett végrehajtania. A SzEB engedélye nélkül a magyar kormány nem nyithatott külföldi képviseleteket, illetve nem fogadhatott külföldi missziókat sem. 3 Balogh: i. m. 111-112. 4 Benes elképzeléseit a háború utáni rendezésrőlv Magyarországgal kapcsolatosan 1. Libuse Otáhalová - Miloda Cervinkouá: Dokumenty z historie Ceskoslovenské politiky 1939-1943. Praha, Academia, 1966. 332-333, 387.
