Századok – 2008
TÖRTÉNETI IRODALOM - 50 év. 1956-2006 (Ism.: Szabó Róbert) VI/1563
dás, a Szent Korona rövid története, a szocialista címer leírása), amelyek segítségével árnyaltabbá válik a szöveg, illetve a jelenkori magyar történelemben járatlan olvasó is hozzájut a szükséges információkhoz. Kritikaként lehet felróni, hogy a szerző a szövegek értelmezését illetően kissé magára hagyja az olvasót. Az anyag feldolgozása egyébként logikus, látszik, hogy a szerző képes volt „megfogni" a feldolgozott tényeket, összefüggéseket, mégis nagyobb összegzést írhatott volna az egyes fejezetek, valamint a monográfia végére. Bár sokat idéz különböző véleményeket, azokat időnként egymással is ütközteti, viszont az adott kérdéskört illetően a saját véleményével csínján bánik. A recenzens kötelessége ezúton pár apró hiányosságra felhívni a figyelmet (a szociáldemokrata politikus neve helyesen Szakasits Árpád, az aradi vértanúk kivégzésének helye románul Arad és nem Oradea). Az is feltűnhet a magyar olvasónak, hogy a szerző által sokat idézett személyekről (pl. Kosáry Domokos, Glatz Ferenc, Györffy György) nem sokat tudhatunk meg, nem helyezi el őket a magyar történetírás koordinátarendszerében. Meg kell ehelyütt említeni, hogy a könyv az elsősorban történelmi kiadványokra szakosodott TRIO Kiadó sorozatában látott napvilágot, amely a Lengyel Népköztársaság és a kommunista korszak újszerű bemutatására vállalkozott (a szerkesztőbizottság tagjai között találjuk, többek között, Marcin Kulát és Andrzej Paczkowskit is). A fiatal, többnyire elsőkötetes szerzők eddig fel nem tárt források segítségével mutatják be a sorozatban a létező szocializmus világát; és a teljesség igénye nélkül megemlíthető néhány feldolgozott téma: iskolai mindennapok 1945-1956 között; a lengyel szocialista realizmus filmhősei; az 1960-as évek cenzúrája; a lengyelországi kommunista hatalom nacionalista legitimációja; a cionista mozgalom Lengyelországban 1944-1950 között; sajtókampányok 1956-1980 között. A sorozatban látott napvilágot és magyar vonatkozása van annak a Maciej Kozminski által szerkesztett gyűjteményes munkának, amely 2007-ben jelent meg Varsóban és A kommunizmus változatai és arcai. Magyarok, lengyelek és mások címet viseli. Összefoglalva elmondható, hogy Magdalena Lechowska elsősorban a lengyel olvasókat örvendeztette meg egy hasznos és használható monográfiával, amelynek a Duna partján is örülni kell. A szerző mintegy tükröt tartott a magyarok elé, s ebben a tükörben megpillanthatjuk mindazt, amit egy Magyarországgal szimpatizáló, de a tudományos távolságot megőrizni tudó külföldi képes mutatni a viharos 20. századi magyar történelemről. Lagzi Gábor 50 ÉV 1956-2006 Szerkesztette: Balla Bálint, Szöllősy Pál Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel-Budapest, 2006. 356 o. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára számos visszaemlékezés, forrásközlés, napló, forráskiadvány, esszé, feldolgozás, album és ismeretterjesztő munka jelent meg, valóságos kiadói boom-nak lehettünk tanúi. Egyes vélemények szerint mintegy 130-140 történeti értékű kötet közül válogathattak az érdeklődő olvasók. Közöttük szinte szerényen meghúzódva, egy nem kevéssé figyelemre méltó kötet is napvilágot látott, amely a Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt polcain hozzáférhető. Rendhagyó módon, két kiadási helyen, Svájcban és Magyarországon jegyezték a könyvet, amelyet az 1969-ben Bolzanoban, főleg 1956-ban külföldre menekült magyarok által megalakított Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem bocsátott a nagyközönség elé. A recenzens nagyon reméli, hogy még vannak olyanok szép számmal közöttünk, akik emlékeznek az 1980-as években külföldön megjelent Bibó István összegyűjtött munkáit tartalmazó négy kötetre. Igen, az is az EPMSZ gondozásában látott napvilágot. Értékes könyvkiadói, kultúramentő tevékenységük egyik szép darabja a forradalom 50. évfordulójára kiadott tanulmánykötet. Különleges a kötet szerkezete, amely hét kisebb-nagyobb fejezetre tagolódik. A forradalom kitörésének napját két visszaemlékezés idézi fel. Lőcsei Pál, a Szabad Nép újságíró-küldöttségének tagja „Szemtől szembe a hatalom megszállotjaival" című írásában szemléletesen eleveníti fel az Akadémiai utcában az MDP Politikai Bizottság tagjaival folytatott szópárbaját a diáktüntetés engedélyezése-betiltása körül pattanásig feszült vitában. A szerző úgy véli, talán látogatásuk is hozzájárult, hogy a tüntetés megtartását végül engedélyezte a hatalom. Frenkl Róbert ötödéves
