Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Somogyi Éva: Modern bürokrácia a közös külügyminisztériumban I/3
ilyesmiről beszélt a diplomata vizsgán leendő főnökei előtt. Egy kisebbségük pedig, a magyar állampolgárok magyar egyetemen magyar történeti államjogot tanultak, finom megkülönböztetéseket autonóm, meg közös ügyekről, arról, hogyan kötik össze a közös ügyek a két önálló államot anélkül, hogy ez által birodalmi közösség, közös birodalom, Gesamtsaat jönne létre.14 Annak igénye, hogy a leendő diplomaták, akik majd az osztrák, meg a magyar államot képviselik a külfölddel szemben, ismerjék meg mindkét állam jogát csak a 20. század elején merül fel.1 5 Jellemző, hogy a magyar kultuszminiszter, csupán azt kívánja, hogy a diplomata vizsgán kérjék számon mindkét állam jogi felfogásának ismeretét, tehát a magyarét is. A közös hivatalokban, ahol inkább tenyészett az összbirodalom elgondolása, szükségét érezték volna egy közös jogi tankönyv megalkotásának, ez azonban az áthidalhatatlan koncepcionális különbségek miatt komoly akadályokba ütközött.1 6 A hivatalnok Az eddigiekben a hivatalt kivántuk bemutatni, hogy a ballhausplatzi gépezetben hogyan keveredtek a modern hivatal elemei egy udvari-császári hatóságéval. De már ezen a ponton is beleütköztünk nemcsak a hivatal, hanem a hivatalnok problémáiba is. A továbbiakban kizárólag velük kívánunk foglalkozni. Az uralkodó szolgálatából az állam szolgálatába. A felvilágosodás megváltoztatta az államról vallott felfogást: többé nem a fejedelem testesítette meg az államot. A hatalom monopóliumát az absztrakt állam vette át. Az uralkodó államfővé vált, személyében az állam jogai és kötelességei testesültek meg. Az államnak többé nem a fejedelmi hatalom fenntartása a kizárólagos feladata, hanem gondoskodnia kell valamennyi lakója (állampolgára) jólétéről és biztonságáról. Ez az átalakulás a német államokban a 18-19. század fordulóján ment végbe. Az 1794. évi porosz Allgemeines Landrecht, vagy a bajor Hauptdienstpragmatik (1805) már az üj államjogi felfogáson épült: az uralkodó ugyan az állami szolgálat feje, a hivatalnok azonban nem rá, hanem az államra tesz esküt. Bármennyire személyes kapcsolatban áll az uralkodóval, mint az államhatalom szimbólumával, tevékenységét az állam törvényei szabályozzák, intézkedéseit az állam és nem az uralkodó nevében hozza. A 14 Az eltérő jogértelmezésekről: Gerald Stourzh, Der Dualismus 1867 bis 1918: Zur staatsrechtlichen und völkerrechtlichen Problematik der Doppelmonarchie. In: Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch (Hg.), Die Habsburgermonarchie 1848-1918 VII: Verfassung und Parlamentarismus 1: Verfassungsrecht, Verfassungswirklichkeit, zentrale Representativkörperschaften. (Wien 2000) 1223-1230. 15 „Ilyen ismereteket a jogi tanfolyam elvégzése önmagában nem garantál, mert a Monarchia mindkét államának jogi főiskoláin csak az illető állam közjogát tanítják, a másik államról csupán a kiegyezési törvények ismertetésénél emlékezik meg." Lukács György magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter „a magyar miniszterelnökkel egyetértésben" Goíuchowski külügyminiszterhez 1904. június 18. HHStA., AR. Fach 6, Karton 39. 16 Somogyi, Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában 55. 1911-től, amikor a Konzuli Akadémián a diplomata vizsgára felkészítő tanfolyamot szerveznek, Thallóczy Lajos ad elő a két állam jogi felfogása közötti különbségről. Somogyi, Hagyomány és átalakulás 175-176.
