Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
nak majd a német elhárítás egyes képviselői, a németországi belső ellenállás, valamint az OSS közötti titkos kapcsolatok szálai.18 3 Ugyanakkor fényt kellene deríteni arra is, hogy a Vkf-2. és a magyar politikai vezetés pontosan milyen információkkal rendelkezett és milyen szerepet játszott e téren. 1944 februárjában a korábban is ismert titkos kapcsolatok jelentősége átértékelődött. A fronthelyzet változása, a német vezetésén belüli látens hatalmi harcok, valamint — nem utolsó sorban — a még megmaradt közép-európai zsidóság helyzete (megmenthetőségének esélye) a korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a folyamatokra. Magyarország számára fontos kérdés volt, hogy mikor érnek a határaihoz a szövetséges erők - amelyek lehetőleg ne a szovjetek, vagy ne csak a szovjetek legyenek. További kérdés volt, vajon Németországban történik-e valami és lehet-e még kivárásra játszani. Beckerle említett február 1-jei jelentése két érdekes utalást is tartalmaz: az egyik a fentiekben már bemutatott ün. „zsidó összeköttetések" súlyponti jelentőségét emeli ki, a másik a szovjet térhódításra vonatkozik. Hätz hangsúlyozta „Delius" előtt: „azért lépett kapcsolatba az amerikaiakkal", hogy „megállapítsa", milyen szerepet szántak a Szovjetuniónak Európában. Az isztambuli amerikaiak valóban január végén közölték vele: a „három nagy" (Sztálin, Roosevelt és Churchill) határozatának értelmében „Németország szétzúzása után" a szovjet hadsereg egységei szállják majd meg Magyarországot, s felszólították, hogy haladéktalanul tájékoztassa erről a magyar kormányt. Ez az információ nagyon értékesnek tűnt a kormány és a vezérkar számára. Hatzot február elején személyesen fogadta Szombathelyi, és közléséért meg is dicsérték.184 1944 elején egyre nyilvánvalóbbá lett Kállay számára, hogy az angol-amerikai erők aligha érik el az országhatárt. Egyetlen reménye az volt, hogy a Vörös Hadsereg fő csapásiránya Berlin, illetőleg a Balkán keleti része lesz, így Magyarország — hajói időzíti a kiugrást — elkerülheti a kizárólagos szovjet megszállást. A magyar hadsereget ezért a Kárpátokban és Észak-Erdélyben kell elhelyeznie, ahol „lábhoz tett fegyverrel" várakozhat, azt a látszatot keltve, mintha elszánt védekezésre készülne. Tényleges harc azonban nem állt Kállay szándékában; a Kárpátok védelmének koncepciója 1944 februárjában csupán elterelő, időnyerő manőver volt. A stockholmi szovjet diplomáciai képviselet eközben hajlandónak mutatkozott tárgyalni, akár egy megnemtámadási szerződésről is.18 5 Veress Lászlót 1944. február végén - Kállay jóváhagyása mellett - Isztambulba küldték azzal a megbízatással, hogy lehetőleg közvetlenül vegye fel a kapcsolatot a szovjetekkel, akár angolszász közreműködés nélkül is. Veress azonban előbb mégis brit közvetítést kért. Kállay szándéka a Szovjetunió és Magyarország közötti hadiállapot megszüntetése volt valamilyen katonai megállapodás révén, amit 1944. február végétől már Stockholmon keresztül kívánt előkészíteni - vélhetően azért is, mert Isztambulban a britek más helyszínt javasoltak Veressnek a „túlságosan szem előtt lévő" 183 Barry M. Rubin: i. m, 186.; Richárd. Breitman: i. m, 52.; Narrative Account... I. m, 17-20. 184 Hátszegi-Hatz Ottó kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1951. november 16. ). ÁBTL, 3.2.1, Bt-262/2, 244.; Makra Zoltán: i. m, 59. 185 Carlyle Aylmer Macartney: i. m, II. köt, 215, Czettler Antal: i. m, 487.
