Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
Magyarország német megszállásának előzményei Amikor Hätz 1944. január végén előadta a magyar vezetés politikai garanciák iránti igényeit, „Dogwood" élesen közbevágott: „Ez azt jelenti, hogy megszűnik a kapcsolat. Akkor a mi nehézbombázóink hamar Magyarország felett lesznek".174 „Dogwood" fölényesen lépett fel, de ezzel nem nyerte el felettesei tetszését; ők még a finomabb, diplomatikus hangnem fenntartását látták célravezetőnek, mivel tudták, hogy nem egyszerűen a magyar vezérkarral állnak összeköttetésben, hanem közvetve Kállayval. Macfarland megígérte, hogy tolmácsolja a magyar kifogásokat a kairói OSS-parancsnokságnak, „Dogwood" viszont a rádióadó üzembe állítását követelte, ismét bombázást emlegetve.175 Magyarországra amerikai bombák addig nem hullottak, az angolszászok a politikai előnyök érdekében mérsékletet tanúsítottak, de azért nyomást is gyakoroltak. Kállay úgy vélte, ha a bombatámadások megindulnak, politikája végleg megbukik. A „politikai légvédelem" valóban végnapjaihoz közeledett, a szövetségesek 1944 februárjában elvi döntést hoztak a Magyarország elleni légitámadások megkezdéséről.17 6 Kállay célja az volt, hogy tovább egyensúlyozzon, elkerülje a bombázásokat, amíg az idő megérik a cselekvésre, a Németországgal való esetleges nyílt szakításra, ezért jóváhagyta a müncheni tisztázó akciót. De hozzájárult ahhoz is, hogy — Canaris figyelmeztetése ellenére — fenntartsák az isztambuli kapcsolatot, Hätz pedig folytassa tárgyalásait. Kállay és Szombathelyi ugyanis a közeljövő harctéri eseményei által kikényszerített kiugrás lehetséges módozatain törték a fejüket. A magyar elgondolások szempontjából persze döntő volt, hogy meddig őrzi meg ütőképességét a német hadsereg, amely január-február folyamán (a nehézségek ellenére) még erősnek tűnt. Donovan már 1943 augusztusában az javasolta az amerikai politikai vezetésnek, hogy Bulgáriát, Romániát és Magyarországot a szovjetektől való félelmük kihasználásával próbálják rákényszeríteni a fegyverszünetre, de az ősz folyamán az Egyesült Államok még nem tartotta időszerűnek a szakítást. Decemberben viszont az OSS már erős pszichológiai nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy Kállay forduljon szembe a németekkel.177 Az angol-amerikai egyesí-174 Hátszegi-Hatz Ottó kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1948. február 7.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 111. 175 Narrative Account... I. m., 24., 34.; Hátszegi-Hatz Ottó kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1948. február 7.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 111. 176 Szombathelyi Ferenc vezérezredes és társai a Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága előtt. Budapest, 1944. október 11-12. Közread., bev. Szakály Sándor. Hadtörténelmi Közlemények, 1986/1. sz. 196.; Szegedy-Maszák Aladár Bakach-Bessenyeyhez (1944. március 12.). MOL, P 2066, 1. dob., 9. dosszié; Dombrády Lóránd: A magyar hadigazdaság a második világháború idején. Budapest, Petit Real, 2003, 131.; Brit külügyminisztériumi feljegyzések (1943. december 11-14.). Közli: Magyar-brit titkos tárgyalások... i. m., 95/c irat. (294-296.); Macartney Robertsnek (1944. február 8.) és az ehhez fűzött brit külügyminisztériumi feljegyzések (1944. február 14-16.). Uo., 97/a-b sz. (301-306.) 177 Sziklay Andor (A. C. Klay): Donovan tábornok irattárából. Az OSS és egy magyar kiugrási kísérlet a második világháborúban: Magyar vezérkari tisztek és amerikai megbízottak titkos tárgyalásai az 1944. március 19-i német megszállás hátterében. Irodalmi Újság (Párizs), 1985/2. sz. 5-6.; Habsburg Ottó Károly Lajoshoz (1944. február 11.). Közli: Magyar béketapogatódzások... I. m., 25/a. sz. (33.); Bakach-Bessenyey Ghyczyhez (1943. október 28.). Közli: Bakach-Bessenyey György tárgyalásai... I. m., 13. sz. (182-183.).
