Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
tett Magyarország szempontjából, amíg Canaris irányítása alatt állt az Abwehr szervezete, és a háborús frontok is távol voltak a magyar határoktól. 1944 elején azonban ez a helyzet alapvetően megváltozott, s igen figyelemre méltó, hogy Magyarország megszállása a tengernagy februári leváltása után alig egy hónappal következett be.143 Az említett Grosz Andor korábban csempészettel és valutaüzérkedéssel foglalkozott, családja Budapesten élt. 0 maga becsülhetően legalább nyolc alkalommal utazott Törökországba 1943 márciusától kezdődően. Júliusban találkozott először Alfred Schwarzcal. 1942-ben, egyfajta „vádalku" keretében, a magyar hírszerzés is beszervezte őt, mégpedig Bágyoni Ferenc144 közreműködésével, aki később Hätz legközelebbi munkatársa lett. Bágyoninak az volt a véleménye, hogy Grosz kétes mivolta ellenére is jó kapcsolat lehet az angolszászok felé éppúgy, mint a cionisták isztambuli képviselőinek irányában. Grosz a fentebb említett Merkly alezredes számára is dolgozott.145 Grosz kapcsolatba került Archibald Coleman OSS-ügynökkel is, mégpedig Teddy Kolleken146 keresztül, aki a háború alatt az isztambuli Jewish Agency képviselője volt. Kollek tudott Grosz csempésztevékenységéről, és ismerte kétkulacsosságát is. Tulajdonképpen sem Kollek, sem az OSS nem bízott meg Groszban, eleinte mégsem találtak más összekötőt, aki gyors találkozót hozhatott össze Hatzcal.147 Az OSS magyar vonatkozású tevékenységéről és a „Dogwood"-lánc kialakulásáról a németeknek eléggé pontos ismeretei lehettek jóval azelőtt is, hogy Hätz egyáltalán találkozott volna az amerikaiakkal, minthogy Grosz már 1942 nyarától az Abwehr védőszárnyai alá helyezte magát. Amikor később, 1943 novemberében és decemberében előbb Hätz informálta „Delius"-t, majd utóbb Budapest is a németeket az amerikaiakkal történt kapcsolatfelvételről, az már aligha lehetett meglepetés, hiszen a magyar lépéseket figyelték.148 Grosznak — gyakorlott ügynökként — „közeli kapcsolata" volt az isztambuli amerikai hírszerző központtal, közben pedig a magyar Vkf-2. ügynöki hálózatához is tartozott. Azt, hogy 143 Shlomo Aronson: i. m., 202-206., Yehuda Bauer: i. m., 153-154. A Dogwood-láncról és annak magyar vonatkozásairól 1. még a regényes, ám értékes forrásokon — többek közt az OSS iratain — nyugvó művet: Charles Fenyvesi: Három összeesküvés. Rundstedt tábornagy, Canaris tengernagy és a zsidó mérnök, aki megmenthette volna Európát. Budapest, Európa, 2007. 235-255., 387-417. 144 Bágyoni (Bischof) Ferenc (1910-?) katonatiszt. 1945 előtti beosztása „katonai főellenőr". 1931 januárjától teljesített szolgálatot a vkf-2. Def. alosztályán. 1934-től 1942-ig a katonai attasé titkára volt a bukaresti magyar követségen. 1944-ben elhagyta az országot, Stockholmba ment, majd a háború után Franciaországban és végül Dél-Amerikában élt. 145 Barry M. Rubin: Istanbul Intrigues. McGraw-Hill. New York 1989. 182.; Yehuda Bauer: i. m., 131., 135.; Hátszegi-Hatz Ottó kihallgatási jegyzőkönyve (Szovjetunió, 1949. november 20.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 174.; Franz Rudolf Gfrorner (dr. Schmidt) szovjet kihallgatási jegyzőkönyve (1947. április 23.). Bt-262/2, 45-46. 146 Theodor (Teddy) Kollek (1911-2007) izraeli politikus. Ben Gurion irányítása alatt 1941-től Londonban, majd Isztambulban tevékenykedett. 1965-től Jeruzsálem polgármestere volt. 147 Richard Breitman: Other Responses to the Holocaust. In: Richard Breitman - Norman J. W Goda - Timothy Naftali - Robert Wolfe: U.S. Intelligence and the Nazis. Cambridge, Cambridge University Press, 2005. 53. 148 p ranz Rudolf Gfrorner (dr. Schmidt) szovjet kihallgatási jegyzőkönyve (magyar fordítás, 1947. április 23.). ÁBTL, 3.2.1., Bt-262/2, 45-47.
