Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421

Pálóczi-Horváth Jugoszlávián és Görögországon át jutott Egyiptomba, az SOE délkelet-európai ügyekben illetékes parancsnokságához, amely náciellenes és erősen szovjetbarát hangvételű rádióadások készítésével bízta meg őt. Az adásokat éjjelenként a palesztinai Haifából sugározták. Pálóczi-Horváth szerepe csak 1943 februárjától, a Kállay-kormány kiküldöttjeinek a kapcsolatfelvételt célzó utazásaitól kezdve vált igazán jelentőssé. A háború után Pálóczi-Horváth nem tért azonnal vissza Magyarországra, hanem Londonban dolgozott újságíróként - egy esztendeig a BBC kötelékében. 1947. május közepén végül hazatért, és azonnal tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak (MKP), majd később a Magyar Dolgozók Pártjának is. Az MKP felkérésére a Tovább című lapot szerkesztette. 1948 februárjától 1949 márciusáig a Magyar Rádió idegen nyelvű adásait vezette, végül a Hungária Könyvkiadó irodalmi vezetője lett. 1949. szeptember 5-én letartóztatták, s rövidesen megkezdődött hosszas kihallgatása. 1950 októberére megtört és aláírta a koncepciós perhez előkészített jegyzőkönyvet.5 1951 januárjában 15 éves fegyházbüntetést szabtak ki rá. 1954 májusában ügye felülvizsgálatát kérte, majd szeptemberben szabadlábra helyezték. Perújítási tárgyalásán, 1955. április 27-én végül bizonyíték hiányában mentették fel. Állást kapott az MTA Történettudományi Intézetében, de a pártba nem vették vissza. Az 1956-os forradalom után Angliába távozott, ahol Londonban, 1957. március 15-én a Magyar írók Szövetsége Külföldön vezetőségi tagjává választották. A magyar hírszerzés 1959 végén személyi dossziét nyitott Pálóczi-Horváthról, adatokat viszont mái-1957 augusztusától gyűjtöttek róla. Kompromittálni akarták egy esetleges későbbi beszervezése végett is, de leginkább a magyar értelmiségi emigráció bomlasztása céljából. Erre kiváltképp alkalmasnak tűnt háború alatti baloldali, és erősen szovjetbarát tevékenységének és a Kállay-kormánnyal folytatott titkos tárgyalásokban játszott szerepének szembeállítása 1956 utáni emigrációs megnyilatkozásaival. Pálóczi-Horváth ugyanis más megvilágításban láttatta önmagát 1959-ben angol nyelven megjelent önéletrajzi könyvében.6

Ráadásul — amint azt az állambiztonsági illetékesek jól tudták — a Kállay-kormánnyal fenntartott kapcsolatairól Pálóczi-Horváth (kettős ügynöki szerepben) folyamatosan tájékoztatta a Szovjetunió isztambuli kereskedelmi kirendeltségének Baklanov nevű munkatársát. A szovjet államvédelmi szervek már 1943 őszén is foglalkoztatták Pálóczi-Horváthot, s munkája szovjet szempontból feltehetőleg igen hasznos volt. Pálóczi-Horváth átadta a szovjeteknek az 1943-1944. évi táviratváltások szövegét is, így Moszkva minden részletről pontosan tájékozódhatott.7

Börtönben töltött évei során Pálóczi-Horváth részletes tanulmányt készített a brit titkosszolgálati tevékenység módszereiről, történetéről és háború alatti ténykedéseiről.8 vidson: Special Operations Europe: Scenes from the Anti-Nazi War. Readers Union Ltd. Newton Abbot. 1981. 60. 5 Pálóczi-Horváth pályafutásának összegzéséhez 1. Rainer M. János: Kémeink az Oxford Streeten: Esettanulmányok a magyar hírszerzés történetéből. In: Uő: Ötvenhat után. Tanulmánykötet. Budapest, 1956-os Intézet, 2003. 122-124.; Pálóczi-Horváth kihallgatási jegyzőkönyve (1954. július 28.). ÁBTL, 2.1. I/51-a, 14-20.; Pálóczi-Horváth önvallomása (1954. július 20.). Uo. 60-82. 6 Rainer M. János: i. m., 122-124.; George Pálóczi-Horváth: The Undefeated. London, Secker and Warburg, 1959. 7 Rainer M. János: i. m., 122-126.; Összefoglaló jelentés (1961. október 23.). ÁBTL, 3.2.4., K-1629/2, 57., Jelentések Léderer Sándor anyagában. Uo., 3.2.4., K-1629/1., 84. 8 A „Nílus" fedőnév alatt nyilvántartott, ún. objektum-dossziét 1. ÁBTL, 3.2.5., 0-8-028, 395-401.