Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Joó András: Világháborús intrikák. A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944 VI/1421
Joó András VILÁGHÁBORÚS INTRIKÁK A magyar béketapogatózások és az isztambuli színtér fontos mozzanatai, 1942-1944* Régi szereplők, új források Kállay Miklós külpolitikájának ellentmondásoktól mentes, világos következtetéseket felmutató bemutatása komoly kihívást jelent, mivel 1944. március 19-én, a német megszállás miatt, perdöntő jelentőségű elsődleges forrásaink döntő hányada megsemmisült. Eddig az isztambuli magyar béketapogatózások menete mutatkozott a történeti kutatás számára a leginkább áttekinthetőnek Juhász Gyula ismert dokumentumkötete (.Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-bany révén, ám a benne foglaltak a háttérfolyamatokról csak részleges képet nyújtanak. A figyelem homlokterébe az isztambuli brit kapcsolat került, amíg más helyszínek és próbálkozások homályban maradtak. A második világháború idején a titkosszolgálati szálak kézbentartói és a háborús propagandagépezet működtetői akár a politikusok számára is kész helyzetet teremthettek, sőt — tekintettel a háború adta körülményekre — olykor átvehették a hivatalos diplomácia szerepét is. A kockázati tényezők és a szembenálló országok érintkezésének rendhagyó formái miatt a titkos diplomácia nem mérhető ugyanazzal a mércével, amelyet a békeidők államközi kapcsolatainál használunk. A politikai események és folyamatok titkosszolgálati háttere továbbra sem tárul fel minden részletében, mindazonáltal a közelmúltban hozzáférhetővé vált forráscsoportok közül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dossziéi sok érdekes anyagot tartalmaznak - vélhetően az itt felhasználtakon kívül is. 1945-től ugyanis, de még inkább az ötvenes évek elejétől, s még 1956 után is jó ideig, az állambiztonsági szerveket — különböző ügyek kapcsán — élénken foglalkoztatták egyes személyeknek, politikai csoportosulásoknak a háború alatt az angolszász hatalmakkal kiépített kapcsolatai. A kutatás során igyekeztünk a Levéltár állományában minél több olyan iratcsomót átnézni, amelyek érdemleges információkkal szolgálhattak a Kállay-kormány időszakában tett béketapogatózások jobb megértéséhez. A feltárt anyag alapján újszerű kép rajzolható meg a törökországi béketapogatózásokról, mivel ennek résztvevői és a róluk információt gyűjtők közül az 1940-es évek végétől többen is az állambiztonsági szervek érdeklődésének előterébe kerültek. A hivatkozásainkban feltüntetett források közül különösen az is* Kutatómunkámat a Lukács György Alapítvány ösztöndíja segítségével végeztem 2007-2008-ban. 1 Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeáll., bev. tan. Juhász Gyula. Budapest, Kossuth, 1978.
