Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
A Keresztény Községi Párt megteremtésénél közreműködtek a protestáns felekezetek jelentékeny egyházi és világi vezetői is. A fővárosban 1918-ig a református egyháznak 7 egyházközsége működött, 1920-ban pedig 4 új egyházközség alakult. A KKP tagjai között több református lelkész is volt. Az ő templomépítéseiket is telkek adományozásával támogatta a főváros. (Telket adtak a tisztviselőtelepi, az angyalföldi, a Szabadság téri, a Pozsonyi úti, a Buda-hegyvidéki, a Baross téri és a pasaréti református egyházközség templomai számára.) Az evangélikus egyháznak a fővárosban 1920-ban 6 egyházközsége működött. A székesfőváros nekik is nyújtott anyagi támogatást. A kegyúri kiadások és felekezeti segélyek összege (papírkoronában) 1920-1924 között a következőképpen alakult:12 2 év kegyúri eg>'éb katolikus református evangélikus izraelita 1920 744 147 _ 41 000 32 100 60 000 1921 2 186 322 _ 75 600 35 100 38 000 1922 22 344 499 _ 95 600 48 100 38 000 1923 664 683 052 400 000 76 000 79 100 76 000 1924 3 507 701 313 800 000 610 000 565 000 535 000 Wolff Károly már 1920-ban egyik közgyűlési beszédében felhívta a törvényhatósági bizottság figyelmét a vallás és az egyházak fontos szerepére. „A mi egész belső konszolidációnknak, sőt egész közgazdasági helyzetünk megoldása szoros összeköttetésben van azzal, hogy a hitéletünk bensőbbé tétessék [...] Én úgy vélem, nem magánügy a vallás, hanem fundamentuma a konszolidációnak, az állami és társadalmi létnek."123 Az egyházaknak és felekezeteknek nyújtott anyagi támogatásban tehát nem improduktív kiadást, hanem az új keresztény-nemzeti berendezkedés kialakítását és stabilizációját segítő „produktív beruházást" látott. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások a fővárosban A második királypuccsot követő 1921. novemberi trónfosztás után a KNEP szétesett. A már korábban kivált Rassay Károly után ifj. Andrássy Gyula gróf és Friedrich István vezetésével önálló ellenzéki pártot alakítottak a legitimisták. A KNEP maradéka további két irányzatra szakadt. Többségük — volt néppártiak és agrár-keresztényszocialisták — a Huszár Károly és Ernszt Sándor vezette Keresztény Nemzeti Egység Pártja tagjaként politizált tovább és kormánytámogató maradt. A KNEP eredeti nevét a kisebbségbe szorult, Haller István elnökletével működő keresztényszocialista frakció használta. Az 1922. május 28-ra kitűzött második nemzetgyűlési választásokra készülve a fővárosban Wolfféknak az volt a törekvésük, hogy itt lehetőleg helyreállítsák a keresztény irányzatok egységét. Mindegyik keresztény pártban meg-122 Uo., 70. Az aranykorona-értékekhez ld. a 108. jegyzetet. 123 Halász Árpád: i. m., 62.
