Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
A Wolff-párt szoros kapcsolatokat épített ki a fővárosi katolikus lelkészkedő papsággal. 1921 végén három plébános választására került sor. Csernoch János esztergomi érsek már június 10-én értesítette a főváros tanácsát, hogy Hock János plébános nyugdíjazásával megüresedett a józsefvárosi, Horváth József plébános elhunytával a felső-vízivárosi, Ott Ádám prelátus, esperes-plébános nyugdíjazásával pedig az újlaki plébánia. Ezek betöltésére az ordinárius pályázatot hirdetett. A józsefvárosi plébánia elnyerésére Valnicsek Béla c. apát, kerületi esperes, kőbányai plébános, Aubermann Miklós áldozópap, Milbich Tamás józsefvárosi helyettes plébános, Szokolay Antal ferencvárosi segédlelkész, Krizs Árpád, a Szent János kórház lelkésze, Töttössy Miklós krisztinavárosi segédlelkész, Blieszner Ágoston józsefvárosi segédlelkész és Birgmeier Győző hitoktató nyújtott be pályázatot. A józsefvárosi plébánia élére végül november 23-án Blieszner Ágostont választották (164-ből 96 szavazattal), aki 1925-től keresztény párti közgyűlési tag lett. A felső-vízivárosi plébániát Molnár László ottani helyettes plébános pályázta csak meg., és azt december 14-én (94-ből 90 szavazattal) meg is kapta. Az újlaki javadalom elnyerésére Lahuda Ferenc óbudai segédlelkész, Bednárz Róbert újlaki helyettes plébános, Vargyas Tivadar lipótvárosi segédlelkész, Légrády János kőbányai segédlelkész, Török Zoltán belvárosi segédlelkész, valamint a józsefvárosi plébániára is jelentkező Aubermann Miklós, Milbich Tamás és Szokolay Antal nyújtott be pályázatot. A plébániát végül december 14-én Szokolay Antal nyerte el (144-ből 77 szavazattal). A megválasztott plébánosok az ordináriusnak átadandó bemutatási oklevelet kaptak, s a közgyűlés megállapította javadalmazásukat is. A dokumentum az 1897-ben rögzített és ekkorra inflálódott korona-értéket tartalmazta, de nem szólt az egyéb pótlékokról és kiegészítő javadalmakról.116 A KKP támogatta a katolikus egyházközségek megalakítását és működését, elfogadta adóztatási szabályzatukat. A keresztény-nemzeti megújulás érdekében szükségesnek tartotta a hitélet felvirágoztatását, új plébániák létesítését és templomok építését. Mészáros János érseki helynök a főváros segítségét kérte új plébániák szervezéséhez és fenntartásához. A budapesti egyházközségek anyagi gondjain enyhített Csernoch János esztergomi érsek 1920. augusztusi egymillió koronás ajándéka, amelyet csak egyházközségi és iskolai célokra lehetett fordítani.117 Csernoch 1920. február 27-én hagyta jóvá a budapesti egyházközségek igazgatási szabályzatát.11 8 Ennek legfontosabb következménye az volt, hogy kötelezővé tette minden 21. életévét betöltő katolikus hívő számára az egyházi adó fizetését. (Ennek mikéntjét és mértékét később szabályozták.) Az érseki helynök által 1920-ban készített tervezetben 8 új plébánia felállítása szerepelt, a törvényhatósági bizottság azonban jóval átfogóbb rendezést irányzott elő. A Kegyúri Bizottság 1922-ben kidolgozta a nagy plébániák arányos széttagolására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés által 1922. december 22-én határozattá emelt 116 Fővárosi Közlöny, 1921. november 4. 1798-1801. Az évi pénzbeli fizetés összegei arra utalnak, hogy azok aranykoronában voltak megállapítva, tehát követték a korona elértéktelenedését. A szavazások eredményét 1. Uo., 1921. november 25. 1931., december 23., 2133. és 2144. 117 EPL, Cat. C/1876-1920. augusztus 9. 118 EPL, Cat. C/430-1920. Ezt Haller István kultuszminiszter is megerősítette.
