Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
Összehasonlításként — úgy véljük — érdemes utalni arra, hogyan alakult az ugyancsak erdélyieket tömörítő és az ilyenek között intellektuálisan talán a legaktívabb szervezet létszáma. Az Erdélyi Férfiak Egyesülete (EFE) szintén 1928-ban jött létre 212 taggal, de létszáma az év végére már 324-re emelkedett, 1930 márciusában 342, 1931 márciusában pedig már 576 tagot számlált.3 8 Miután 1931 májusában megállapodás született a két egyesület között, az SzHE belépett az EFE-be, s ez így 1931 májusában 835 személyt tudhatott tagjának. Az EFE tehát ebből a szempontból dinamikusabbnak bizonyult, ami egyrészt talán nagyobb aktivitására — 57 előadás 1930 novembere és 1932 februárja között —, másrészt esetleg arra vezethető vissza, hogy a Budapestre szakadt, nagyrészt Erdélyből és a többi elkapcsolt területről származó politikusok, értelmiségiek és művészek legjelentősebbjei vállaltak részt abban, hogy országrészük múltját és jelenét a közönségnek bemutassák.3 9 Az SzHE kollektív belépése az EFE-be mindenesetre a legjobb jele annak (a mindmáig nemigen kutatott kérdésnek), miként igyekeztek az erdélyi magyarok az 1930-as években Budapesten soraikat tömöríteni, hogy mennyiségileg imponálóbban és minőségileg hatékonyabban tudjanak határon túli társaik érdekében fellépni, problémáikat a köztudatba bevinni és természetesen a határrevízió kérdését napirenden tartani. Ezt az egymás iránti érdeklődést mutatják azok a Kratochvill hagyatékban fennmaradt kimutatások és listák is, amelyek a Budapesten működő erdélyi orientáltságú irredenta szervezeteket tüntetik fel (postai címmel s az elnök nevével), vagy egy lista az erdélyi kötődésű országgyűlési képviselőkről.4 0 (Itt csupán jelezni tudjuk, hogy az erdélyi csoportoknak a törvényhozást célzó lobbitevékenysége további kutatásokat igényel.) A Magyarországra került székelyek identitására (helyesebben: a vállalt és önmagukról a nem erdélyiek felé terjesztett önképükre) és célkitűzésére nézve sokatmondó Ugrón Gábor beszéde 1939. március 26-án az összes erdélyi szervezeteket átfogni akaró Erdélyi Szövetség alakuló közgyűlésén. Ugrón szerint a székelyek a magyarság példaadó mintarésze, hiszen ők minden aktuális magyarországi problémát — a demokrácia, a gazdaság és a szociálpolitika kérdéseit — már rég megoldottak, s Erdély volt természetesen a szabadságjogok első hazája is.4 1 Ugrón egyik következtetése: „amint hogy a múltban nem volt nemzet és nem volt Magyarország Erdély nélkül, úgy a jövőben sem lehet ez a nemzet magyar nemzet és magyar Birodalom Erdély nélkül".4 2 Az összhangot Ugrón Gábor idézete és az SzHE felfogása meg politizálása között Kratochvill több megnyilatkozásával teremthetjük meg. Ismételten 38 Az Erdélyi Férfiak... I. m. 10., 16., 25. 39 Az előadók között ott volt Aprily Lajos, Asztalos Miklós, Buday Árpád, Buza László, Domanovszky Sándor, Kolos-váry Bálint, Mester Miklós, Móricz Miklós, Pásint Ödön, Teleki Pál, Treml Lajos stb. L. Beszámoló az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának 1930. október 6-tól 1932. május l-ig terjedő munkásságáról Budapest, k. é. n. 16., 34. 40 VeML, XIV 10., 2. dob., 5. egys., 139. t. („Erdélyi származású képviselők jegyzéke", 1940 után) és 153. tétel („Kimutatás a Budapesten működött erdélyi irredenta szövetségekről"). Az erdélyi származású képviselők listáját az EFE hivatalos lapja, az Erdélyi Értesítő már a harmincas években is közölte. L. Erdélyi Értesítő, 1939. nyár. 1. 41 Dr. Ugrón Gábor elnöki beszéde az Erdélyiek Szövetsége alakuló közgyűlésén 1939. március 26-án. Erdélyi Értesítő, 1939. nyár. 3-6. 42 Uo. 5.
