Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A Keresztény Községi (Wolff) Párt első évei VI/1325
csak református lelkész, összesen 5 protestáns egyházi személy Az egyháziak összesen 16-an voltak, a választott tagok 7%-át tették ki. A törvény ismertetésénél felsorolt delegált tagok a vagyoni virilizmus helyett a szellemi virilizmust képviselték, és nem játszottak vezető szerepet egyik politikai pártban sem. (Amennyiben ezen pozíciókban személyi változás történt, a belügyminiszter automatikusan az üj személyt delegálta.) A hároméves ciklus alatt az 1920-ban megválasztott keresztény párti bizottsági tagok között csak 7 személyi változás történt, azaz a képviselő helyére a párthoz tartozó első póttagot hívták be: az 1920 augusztusában elhunyt Zboray Gyula (III. kerület) helyére Zoók József, az 1921. januárban elhunyt Hoszü István (I. kerület) helyére Bednárz Róbert plébános, az 1922. májusában elhunyt Jajczay Mihály (VIII. kerület) helyére özv. Diner Gusztávné, az 1923 júliusában elhunyt Usetty Ferenc (IX. kerület) helyére pedig Urbán János került. Három személyi változás 1922 októberében lemondás miatt történt: Milbich Tamás katolikus segédlelkész (VII. kerület) helyére Galambos Mátyást, a Válya Gyula (X. kerület) helyére Weigand Mihályt, Takács István (X. kerület) orvos helyére Schneider Mihály póttagot hívták be.72 Az 1920-1923 közötti törvényhatósági bizottság pontos személyi összetételét, a tagok életrajzi adatait, foglalkozását és vallását nem lehetséges teljes pontossággal rekonstruálni. „Ennek az átmeneti, új bizottságnak az adatai csak részben állanak rendelkezésre" - írta egyik kortárs szakember.7 3 Annyi azonban biztosan megállapítható, hogy az 1920-as új választási törvény lehetővé tette a törvényhatósági bizottság gyökeres átalakítását, megújítását. „Bekerülhettek olyan osztályok is, amelyek azelőtt eleve ki voltak zárva: nők, altisztek, bérmunkások. Bekövetkezhetett a [...] felfrissülés, a fiatalabb korosztályok és egészen új bizottsági tagok előretörése. A korhangulat és az új irányzat azonban abban is tükröződött, hogy az új bizottságban helyet foglalók 84,4%-a [helyesen 83,4%-a - G. J.] keresztény és 16,6%-a izraelita vallású, holott azelőtt ezek az arányszámok sokkal közelebb jártak egymáshoz."7 4 Más források alátámasztják azt a véleményt, hogy az újonnan bekerültek többsége a keresztény pártokból, míg a régiek inkább a liberális-demokrata táborból kerültek ki. Az is valószínű, hogy a KKP bizottsági tagjai között nem volt izraelita. Csökkent a bizottsági tagok átlagéletkora is. Míg az 1918 előtti ciklusokban ez 50-60 év között volt, az 1920-as választás után 40-50 év közé volt tehető.7 5 Az idősebb tagok jellemzően az ellenzék soraiban ültek. A bizottsági tagok 40%-a rendelkezett doktori címmel, néhány orvost, teológust leszámítva ők valamennyien jogi doktorok voltak. Többségük a KKP-hez tartozott. Különösen a budai és a belső kerületekben szembetűnő a sok doktor, míg a kispolgári és munkás kerületekből bekerült keresztény pártiak ottani ügyvédek. A magasan kvalifikált főtiszt-72 BFL, IV 1403. a, 1920. augusztus-1923. júliusi jegyzőkönyvek az elparentálás időpontja szerint. 73 Wildner Ödön: Budapest törvényhatósági bizottságának keresztmetszete a legutóbbi 30 év alatt. Városi Szemle, 1931/4. 532. 74 Uo. 75 Uo., 533. Wildner megadja a születési hely szerinti megoszlást is. Eszerint a fővárosi törvényhatósági bizottság választott tagjainak 34%-a Budapesten, 66%-uk vidéken született. Az adatok értékét csökkenti, hogy Wildner csak minden második képviselő születési adatait ismerte.
