Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267
Ezek alapján huszártiszt ritkán került a gyalogsághoz és fordítva, sokkal gyakoribb ugyanakkor, hogy valamely más lovascsapatnem alakulatához került szolgálatra vagy onnan került valaki a huszárokhoz. A pályafutás csúcsa A katonai pálya eredményességének egyik legnyilvánvalóbb jele a pályafutás során elért legmagasabb rangfokozat. E tekintetben a pályafutások egész — néha a vizsgált korszakon jelentősen túlmutató — időtartamát figyelembe véve a következőképpen oszlik meg a biztosan huszártörzstisztként szolgáló 279 fős csoport: Legmagasabb rangfokozat Fő % őrnagy 72 25,80 c. alezredes 21 7,53 alezredes 29 10,39 c. ezredes 26 9,32 ezredes 32 11,47 c. vezérőrnagy 9 3,23 vezérőrnagy 33 11,83 c. altábornagy 4 1,43 altábornagy 32 11,47 c. lovassági tábornok 5 1,79 lovassági tábornok 15 5,38 tábornagy"1 1 0,36 Összesen 279 100,00 A táblázat adataiból látható, hogy a vizsgált mintába tartozóknak mindösszesen negyede (25,8%), azaz 72 fő nem tudott az első törzstiszti rangfokozatnál feljebb jutni. Ez azt jelenti, hogy az őrnagyságot már elért katonák számára lényegesen nagyobb valószínűsége volt a további emelkedésnek, mint annak, hogy ebben a rangfokozatban megragadjanak. A vizsgált törzstisztek egyötöde, 58 fő (20,79%) érte el a címzetes vagy tényleges ezredességet, a legmagasabb törzstiszti rangot. A csoport több mint egyharmadának, 99 főnek (35,48%) ugyanakkor sikerült a törzstisztségen túllépve a tábornoki karba is bekerülnie. A 9 címzetes vezérőrnagyot nem számítva 90 fő (32,26%), tehát mintegy egyharmaduk ténylegesen is tábornoki beosztásba került. Ez összességében nagyon jelentős katonai teljesítményre enged következtetni, amit egyébként más mutatók is megerősítenek. 66 A csak kevesek számára adományozott legmagasabb katonai rangfokozatot egyedül gróf Eugen Wratislaw von Mittrovitz und Schönfeld tudta elérni, ő is csak jóval a korszakon túl, 1854-ben. Pályafutására 1. Wurzbach, C.: Biographisches Lexikon i. m. LVIII. 150-151.
