Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267

ként teljesített szolgálatot, majd miután itáliai birtokai francia uralom alá kerültek, kénytelen volt Napóleon szolgálatába lépni. Az 1814. évi párizsi békét követően azonban rögtön visszalépett a császári-királyi hadseregbe, ahol egy svalizsérezredbe osztották be, amikor azonban félévvel később parancsot kapott az 5. számú Savoya-dragonyosezredbe történő áthelyezéséről, azt kérte, hogy huszárezredbe helyezzék. Ez meg is történt, létszámfeletti ezredes lett a 9. számú Frimont-huszárezredben. Ujabb két év múlva azonban ismét a Savoyadragonyosezredbe helyezték át, ezúttal ezredparancsnoknak, ami ugyan előrelépés volt számára, de a herceg annyira kötődött a huszársághoz, hogy még egy évet sem töltött el a dragonyosezred parancsnokaként, amikor kérésére a Nádor-huszárezredbe helyezték másodezredesként, vagyis még beosztásában is hajlandó volt visszalépni csakhogy kedvenc csapatneménél szolgálhasson. Kitartásánakjutalma végül nem maradt el: egy esztendő múlva egy huszárezred, a 2. számú József főherceg-huszárok parancsnoka lett, mégpedig közel egy évtizedig, tábornoki kinevezéséig. Később pedig — nyilván nagy örömére — a 6. számú huszárezred másodtulajdonosi méltóságát is elnyerte.5

9 Felekezeti arányok A huszár-törzstisztikar vallási megoszlását elemezve nagy meglepetést nem tapasztalunk. Az e tekintetben vizsgált 252 adat alapján a nagy többség, 195 fő (77,38%) római katolikus volt. Nemzeti megoszlását tekintve ez a csoport mutatja a legvegyesebb képet: magyarok, horvátok, a Habsburg Birodalomból származó németek, csehek, olaszok, lengyelek, birodalmi németek és franciák egyaránt találhatók közöttük. Jóval kisebb arányt képviseltek az evangélikus (lutheránus) felekezethez tartozók 32 fővel (12,7%). Ok főleg a Felvidékről, valamint Vas megyéből és Sopron városából származó magyarokból, ezenkívül szepességi és erdélyi szászokból, valamint természetesen birodalmi németekből kerültek ki. Református hitű (kálvinista) viszont csak 20 fő (7,94%) volt. Ok túlnyomórészt magyar köznemesek voltak, három magyar mágnással és egy birodalmi némettel kiegészítve. Az unitáriusokat ugyanakkor két székely nemes képviselte (0,79%-os aránnyal). Végezetül a határőrvidékről származó három délszláv törzstisztnek köszönhetően elenyésző arányban a görög-keleti ortodox egyház illetve a görög katolikusok (unitusok) is képviselve voltak, kettő illetve egy fővel (0,79 illetve 0,39%). Csekély számuk nyilván a már említett tényből fakadt, miszerint az e vallásúak nemzetiségi mivoltukból következően főleg a határőrezredekben szolgáltak, és nem a huszároknál. A pályakezdés típusai A későbbi huszártörzstisztek pályakezdésének módozatait vizsgálva egyúttal a tisztté válás jellemző típusairól is képet alkothatunk. Pályakezdésen a 59 L. Friedrich von der Wengen: Geschichte des k.k. Österreichischen 13. Dragoner-Regiments Prinz Eugen von Savoyen seit Errichtung 1682 bis zur Gegenwart. Wien 1879. 695.