Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Réfi Attila: A császári-királyi huszárezredek törzstisztikara a francia háborúk időszakában (1792-1815) V/1267
szíjgyártó és a nyerges, valamint a törzstisztek Furirschütznek nevezett tisztiszolgái, illetve 1807-től az osztályok „alorvosai", akik korábban az egyes svadronoknál voltak állományban.4 5 Az ezred zömét alkotó tábori századok (svadronok) állományát a következők alkották: az ún. prima plana 46 főtisztjei vagyis az első kapitány, a második kapitány, valamint két-két fő- és alhadnagy.4 7 Utóbbi két rangfokozatot csak 1759-ben rendszeresítették, amikor is az addigi kornétás vagy zászlós rangfokozatot megszüntetve, helyette létrehozták az alhadnagyit, az addigi hadnagyokat pedig ezentúl főhadnagynak hívták.4 8 Az altisztek vagyis a korszakban strázsamesternek nevezett őrmester, a századtrombitás és a kovács vagy gyógykovács voltak a kisebb prima plana személyei.49 A legalacsonyabb altiszti rangfokozat 1806-tól a káplár, másképpen tizedes volt, addig ugyanis még a vicekáplár is rendszeresítve volt, őket azonban már nem számították a prima planistákhoz.50 A svadronok állományába tartoztak továbbá a főtisztek tisztiszolgái is.5 1 Végül a személyi állomány zömét természetesen a nagyszámú közlegény alkotta. A francia háborúk huszár-törzstisztikarának fontosabb jellemzői Származási hely szerinti megoszlás Kutatásaink alapján a korszakban fennállt 13 császári-királyi huszárezredben a francia háborúk mintegy negyedszázados időszakában közel 300 fő teljesített törzstiszti rangban hosszabb-rövidebb ideig szolgálatot. Pontos számuk 279 és 286 fő között mozgott, hét személy huszártörzstisztsége ugyanis — megfelelő adatok hiányában — egyelőre kérdéses korszakban. Egyik alapvető célunk nemzetiségi összetételük megállapítása volt. Míg ugyanis a huszárezredek legénységét teljes egészében a Magyar Királyságból és Erdélyből egészítették ki, így azokat döntően etnikailag is magyarok vagy legalábbis hungarus értelemben vett magyarok alkották, addig a tisztikar esetében jóval vegyesebb a kép. Bár vizsgálatunk módszere e tekintetben kétségtelenül vitatható, de egyéb lehetőségek hiányában, a rendelkezésre álló forrásegyüttesek korlátai következtében csak az alábbiakra hagyatkozhattunk a nemzetiségi hovatartozás a megállapításakor: születési hely, név, vallás, és ha rendelkezésre állt, akkor a szülők származási helye. Megkönnyítette a kategorizálást ugyan-45 Wrede, A. : Geschichte der Wehrmacht i. m. III/l. 90, 92-94.; Berkó /.: A magyar huszárság i. m. 37-38. 46 Prima planistáknak, „első osztályú egyéneknek" hívták a század azon személyeit, akik a mustrajegyzékben az első oldalon szerepeltek, ennél fontosabb azonban, hogy szolgálatuk folytatására kötelezhetők nem voltak és állásukról bármikor lemondhattak. 47 Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. III./l. 96-97. 48 A magyar lovaskatona i. m. 98. - A zászlósi rang a gyalogságnál ugyanakkor továbbra is megmaradt. 49 Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. III/l. 98-99. 50 Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. III./l. 27, 101. 51 Az első kapitány tisztiszolgáját Furirschütznek, a másodkapitányét és a hadnagyokét Privatdienernek hívták. Wrede, A.: Geschichte der Wehrmacht i. m. III/l. 27.
