Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis" Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz V/1209
fejezi be opinióját. Batthyány könyörgő barátainak legyen mit tenniük, ellenségei pedig — akikből sok van — együtt örvendezhetnek szerencsétlenségén.116 A lázas semmittevés közben a vád is módosult. 1587-ben már a törökökkel fennálló béke megsértése miatt akarta megbüntetni Rudolf király, illetve a vele szövetkező magyar politikus-csoport a két dunántúli főurat. A néhány tanácsúr, köztük Isthvánffi opinióját összegző három püspök azonban megírta az uralkodónak: büntesse őket, csak méltóztassék a magyar törvények szerint, azaz törvényes idézés és jogszerű elítélés után.11 7 Isthvánffi Batthyányhoz fűződő viszonya és a fentiekben játszott szerepe egyelőre nehezen vizsgálható. A legfontosabb forráscsoportot Batthyánynak írt levelei alkotják. 1573. december 8. és 1578. május 16. közöttről jelenleg alig félszáz ismert, a nyolcvanas évekből viszont csak kettő, egyikük keltezetlen.11 8 A Históriáé ban Isthvánffi a számára oly jelentős 1582. évi országgyűlésre úgy emlékezett, hogy az zajos volt, a magyarok régi szabadságukat akarták visszaszerezni „magna verborum contentione".119 Ugyanezt Poppel Lászlónak Pozsonyból, 1582. február 16-án kelt levelében is megfogalmazta:12 0 a dolgok rosszul és zavarosan mennek, a nemesség nem hajlandó a kívánt adót megszavazni, nem bírja ugyanis tovább az idegen kapitányokat elviselni. O maga igyekezett őfelsége ügyét előmozdítani, de képtelen volt. Hozzátette: Batthyány és Nádasdy urak üdvözlik nagyságtokat, meg Forgách Simont12 1 is, csak ő nincs itt. A következő, 1583. évi országgyűlésen Isthvánffi egyike volt azoknak, akik a prelátusok és a bárók megbízásából a köznemességgel tárgyaltak.12 2 Történetíróként e közvetítő szerepéről nem, csak a rendi sérelmekről emlékezik meg.12 3 116 Az 1586. december 7. előtt kelt opinio: ÖStA HHStA UA AA Fasc. 389. Konv B. fol. 179-180, itt: 179r. 111 „super infligenda dominis Nadasdi et Batthiani propter factam nuper in Turcas irruptionem poena et qualis illa esse debeat" a három püspök egyéb források alapján a zágrábi, a veszprémi és a váci (ÖStA HHStA UA Com. Fasc. 388. fol. 344-345.), a nevezetes irruptio a török Koppány (Somogy megye) 1587. februári lerohanása lehetett. 118 Iványi Béla még majdnem kétszáz olyan, a körmendi levéltárban őrzött levélről tudott, amelyet Isthvánffi írt a Batthyány család különböző tagjainak. 119 Isthvánffi, N.\ Historiarum i. m. XXV 557. A lőcsei követek január 21-én kelt jelentése szerint a rendek „zwei Tag haben sie hinbracht mit Geschrey, sie wolten, ehedem Ihre Maiestät wolten ihre supplication gnedigist erhören, demnach anheben von Ihrer Maiestät Proposition zu handeln." Magyar országgyűlési emlékek történeti bevezetésekkel. Szerk. Fraknói Vilmos-Károlyi Árpád. I-XII. köt. 1526-1606. Bp. 1874-1917. [a továbbiakban: MOE) VII. köt. 10. 1. j. Isthvánffi beszámolójának a városi követekével egyező voltára Fraknói is felhívta a figyelmet: 16. 1. j. 12,1 A compaterjének írt levél a Révayak anyagában maradt fenn: ld. MOL Filmtár X 1116, az 1414. számú tekercs. 121 0 is szóba került, mint ellenzéki vezető, ám Draskovics György határozottan a védelmére kelt: egy votuma szerint Radéczi engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetik Forgách Imre, Trencsén zálogos ura ellen bizonyos pasquillus miatt, és ezért akar testvérének ártani. ÖStA HHStA UA Com. Fasc. 386. Konv C. fol. 102. 122 L. hozzá MOE VII. 123-127. Fraknói átveszi Horváth megállapítását azzal kapcsolatban, hogy az udvar hamar elvetette az ellenzék letörése kapcsán felmerült erőszakos megoldási javaslatokat (uo. 134.). 12,i A magyarok siránkoztak, hogy szabadságaik nem állíttattak helyre, az idegeneket pedig nem mozdították el tisztségeikből. Isthvánffi summázata: „...illi se bello ab hoste diripi, pace vero ab sociis vastari ac inexpiabilis iniuriae detrimenta pati miserrimum calamitosissimumque esse ducebant." Isthvánffi, N.: Historiarum i. m. XXV 559.
